1. A Úr igéje, a mely lőn Hóseáshoz, a Beeri fiához, Uzziás, Jótám, Ákház, Ezékiás, Júdabeli királyok idejében, és Jeroboámnak, a Joás fiának, Izráel királyának idejében. 2. A mikor beszélni kezde az Úr Hóseással, monda az Úr Hóseásnak: Menj, végy magadnak parázna feleséget és parázna gyermekeket; mert paráználkodván paráználkodik e föld, nem követvén az Urat. 3. Elméne tehát és elvevé Gómert, Diblajim leányát; és az teherbe esék, és fiút szűle néki. 4. És mondá az Úr néki: Nevezd őt Jezréelnek, mert még egy kis idő, és megbüntetem a Jehu házát a Jezréel vére miatt, és eltörlöm Izráel házának királyságát. (2 Kir. 9:1;2 Kir. 9:7;2 Kir. 10:1;2 Kir. 10:31) 5. És azon a napon lészen az, hogy eltöröm az Izráel ívét a Jezréel völgyében. 6. Ismét teherbe esék, és leányt szűle. És mondá néki az Úr: Nevezd őt Ló-Rukhámáhnak; mert nem kegyelmezek többé az Izráel házának, hogy akármiképen könyörülnék rajtok. 7. De a Júda házának megkegyelmezek és megtartom őket az Úr, az ő Istenök által; de nem tartom meg őket ív, vagy kard, vagy háború által, sem lovak és lovasok által. (Zak. 4:6) 8. Mikor elválasztá Ló-Rukhámáht, ismét teherbe esék, és fiút szűle. 9. És mondá az Úr: Nevezd őt Ló-Amminak; mert ti nem vagytok az én népem, s én sem leszek a tiétek. 10. De mégis annyi lesz az Izráel fiainak száma, mint a tenger fövenye, a mely meg nem mérettethetik és meg nem számláltathatik; és lészen, hogy a hol az mondatott nékik: Nem vagytok az én népem, ez mondatik nékik: Élő Istennek fiai! (Róm. 9:25;Róm. 9:26;1 Pét. 2:10) 11. És összegyűlnek Júda fiai és Izráel fiai együvé, és egy fejedelmet választanak, és feljúnek az országból, mert nagy lesz a Jezréel napja! (Ésa. 11:1;Ésa. 11:14;Jer. 3:18;Ezék. 37:19;Ezék. 37:28) 12. Mondjátok atyátokfiainak: Ammi! és a ti húgaitoknak: Rukhámáh!