1. Pál, Jézus Krisztusnak szolgája, elhívott apostol, elválasztva Isten evangyéliomának hirdetésére. (Csel. 9:15;Csel. 13:2;Csel. 13:3;Gal. 1:15;1 Kor. 1:1) 2. Melyet eleve megígért az ő prófétái által a szentírásokban, (1 Móz. 3:15;1 Móz. 49:10;Ésa. 7:14;Ésa. 9:6;Ésa. 9:7;Ésa. 53:1;Ésa. 53:12) 3. Az ő Fia felől, a ki Dávid magvából lett test szerint, (Mát. 1:1;Mát. 1:16;Luk. 3:23;Luk. 3:31) 4. A ki megbizonyíttatott hatalmasan Isten Fiának a szentség Lelke szerint, a halálból való feltámadás által, a mi Urunk Jézus Krisztus felől, (Ján. 10:36;Csel. 13:33) 5. A ki által vettük a kegyelmet és az apostolságot a hitben való engedelmességnek okáért, minden pogányok között, az ő nevéért; (Eféz. 3:8) 6. Kik között vagytok ti is, Jézus Krisztusnak hivatalosai: 7. Mindeneknek, a kik Rómában vagytok, Isten szerelmeseinek, hivatalos szenteknek: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. (1 Kor. 1:2) 8. Először hálát adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy a ti hiteteknek az egész világon híre van; (Eféz. 5:20;1 Thess. 1:2) 9. Mert bizonyságom nékem az Isten, kinek lelkem szerint szolgálok az ő Fiának evangyéliomában, hogy szüntelen emlékezem felőletek, 10. Imádkozásaimban mindenkor könyörögvén, vajha egyszer már jó szerencsés út adódnék nékem Istennek akaratából, hogy hozzátok mehessek; (1 Thess. 3:10) 11. Mert kívánlak titeket látni, hogy valami lelki ajándékot közölhessek veletek a ti megerősítésetekre, (Róm. 15:23;Róm. 15:29) 12. Azaz, hogy együtt felbuzduljunk ti nálatok egymás hite által, a tiétek meg az enyém által. (2 Pét. 1:1) 13. Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok atyámfiai, hogy én gyakran elvégeztem magamban, hogy elmegyek hozzátok (de mindez ideig megakadályoztattam), hogy köztetek is nyerjek valami lelki gyümölcsöt, mint a többi pogányok közt is. (Gal. 5:22) 14. Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok. (Kol. 1:28) 15. Azért a mi rajtam áll, kész vagyok néktek is, a kik Rómában vagytok, az evangyéliomot hirdetni. (Csel. 28:31) 16. Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az + minden hívőnek idvességére, zsidónak először meg görögnek. (2 Tim. 1:8;1 Kor. 1:18;1 Kor. 15:1;1 Kor. 15:2) 17. Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él. 18. Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal + feltartóztatják. (Zsolt. 5:5;Zsolt. 5:6;Róm. 1:21;Róm. 1:23;Róm. 1:25) 19. Mert a mi az Isten felől tudható nyilván van ő bennök; mert az Isten megjelentette nékik: (Csel. 14:17) 20. Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniilik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek. 21. Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívök megsötétedett. (Eféz. 4:18) 22. Magaokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek; (1 Kor. 1:20) 23. És az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával. (5 Móz. 4:15;5 Móz. 4:19) 24. Annakokáért adta is őket az Isten szívök kivánságaiban tisztátalanságra, hogy egymás testét megszeplősítsék; (Csel. 14:16) 25. Mint a kik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a teremtő helyett, a ki mind örökké áldott. Ámen. (Róm. 9:5) 26. Annakokáért adta őket az Isten tisztátalan indulatokra; mert az ő asszonynépeik is elváltoztatták a természet folyását természetellenesre: 27. Hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az ő tévelygésöknek méltó jutalmát elvevén önmagokban. (3 Móz. 18:22;3 Móz. 18:23;1 Kor. 6:9) 28. És a miképen nem méltatták az Istent arra, hogy ismeretökben megtartsák, azonképen oda adták őket az Isten méltatlan gondolkozásra, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek; 29. A kik teljesek minden hamissággal, paráznasággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal; rakvák, írigységgel, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, rossz erkölcscsel; 30. Súsárlók, rágalmazók, istengyűlölők, dölyfösek, kevélyek, dicsekedők, rosszban mesterkedők, szüleiknek engedetlenek, 31. Balgatagok, összeférhetetlenek, szeretet nélkül valók, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok. 32. Kik jóllehet az Isten végzését ismerik, hogy a kik ilyeneket cselekesznek, méltók a halálra, mégis nemcsak cselekszik azokat, hanem az akképen cselekvőkkel egyet is értenek. (Eféz. 5:3;Eféz. 5:5;2 Tim. 3:2;2 Tim. 3:5)