1. Pál, apostol (nem emberektől, sem nem ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által, a ki feltámasztotta őt a halálból); (Csel. 2:24;Csel. 2:32) 2. És a velem levő összes atyafiak, Galátzia gyülekezeteinek: 3. Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentől, és a mi Urunk Jézus Krisztustól, (1 Kor. 1:3) 4. A ki adta önmagát a mi bűneinkért hogy kiszabadítson minket + e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint. (Gal. 2:20;Tit. 2:14) 5. A kinek dicsőség örökkön örökké! Ámen. 6. Csodálkozom, hogy Attól, a ki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangyéliomra hajlotok. 7. Holott nincs más; de némelyek zavarnak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangyéliomát. (Csel. 15:1) 8. De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, a mit néktek hirdettünk, legyen átok. + (1 Kor. 2:2;1 Kor. 15:3;1 Kor. 16:22) 9. A mint előbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül, a mit elfogadtatok, átok legyen. 10. Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék. (1 Thess. 2:4) 11. Tudtotokra adom pedig atyámfiai, hogy az az evangyéliom, melyet én hirdettem, nem ember szerint való; (1 Kor. 15:1;1 Kor. 15:3) 12. Mert én sem embertől vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése által. 13. Mert hallottátok, mint forgolódtam én egykor a zsidóságban, hogy én felette igen háborgattam az Isten anyaszentegyházát, és pusztítottam azt. (Csel. 9:1;Csel. 9:2) 14. És felülmultam a zsidóságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett rajongván atyai hagyományaimért. (Fil. 3:5;Fil. 3:6) 15. De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által, (Csel. 9:15;Jer. 1:5) 16. Hogy kijelentse az ő Fiát én bennem, hogy hirdessem őt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel, (Csel. 9:5;Csel. 9:15) 17. Sem nem mentem Jeruzsálembe az előttem való apostolokhoz, hanem elmentem Arábiába, és ismét visszatértem Damaskusba. (Csel. 9:8;Csel. 9:20) 18. Azután három esztendő mulva fölmentem Jeruzsálembe, hogy Pétert meglátogassam, és nála maradtam tizenöt napig. (Csel. 9:26) 19. Az apostolok közül pedig mást nem láttam, hanem csak Jakabot, az Úr atyjafiát. 20. A miket pedig néktek írok, ímé Isten előtt mondom, hogy nem hazudom. 21. Azután mentem Siriának és Ciliciának tartományaiba. (Csel. 9:30) 22. Ismeretlen valék pedig szeméyesen a Júdeában levő keresztyén gyülekezetek előtt; 23. Hanem csak hallották, hogy: A ki minket üldözött egykor, most hirdeti azt a hitet, a melyet egykor pusztított. (Csel. 9:13;Csel. 9:21) 24. És dicsőíték bennem az Istent.