SZENT BIBLIA
Károli Gáspár fordítása
PÁL APOSTOLNAK AZ EFÉZUSBELIEKHEZ ÍRT LEVELE
1. fejezet
1. Pál, Jézus Krisztus apostola Istennek akaratjából, az Efézusban lévő és Krisztus Jézusban hívő szenteknek. (1 Kor. 1:1; Fil. 1:1)
2. Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. (Róm. 1:7)
3. Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, a ki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben a Krisztusban, (1 Pét. 1:3)
4. A szerint, a mint magának kiválasztott minket Ő benne a világ teremtetése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek Ő előtte szeretet által, (2 Tim. 1:9; Csel. 15:18)
5. Eleve elhatározván, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az Ő akaratjának jó kedve szerint, (Róm. 8:15; Róm. 8:29; Róm. 8:30)
6. Kegyelme dicsőségének magasztalására, a melylyel megajándékozott minket ama Szerelmesben, (Mát. 3:17; Kol. 1:13; Róm. 8:39)
7. A kiben van a mi váltságunk az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint. (Róm. 3:23; Róm. 3:25)
8. Melyet nagy bőséggel közlött velünk minden bölcsességgel és értelemmel, (1 Kor. 1:5; Kol. 1:9)
9. Megismertetvén velünk az Ő akaratjának titkait az Ő jó kedve szerint, melyet eleve elrendelt magában, (Eféz. 3:4; Eféz. 3:5; Róm. 16:25; Róm. 16:26; Kol. 1:26; 2 Tim. 1:9; 2 Tim. 1:10)
10. Az idők teljességének rendjére nézve, hogy ismét egybeszerkeszt magának mindeneket a Krisztusban, mind a melyek a mennyekben vannak, mind a melyek e földön vannak; (Gal. 4:4; 1 Móz. 1:31; 1 Ján. 3:8; 1 Ján. 3:10; Ján. 8:44; 2 Kor. 11:3; Róm. 8:19; Róm. 8:23; Mát. 19:28; 2 Pét. 3:10; 2 Pét. 3:13)
11. Ő benne, a kiben vettük is az örökséget, eleve elrendeltetvén annak eleveelvégzése szerint, a ki mindent az ő akaratjának tanácsából cselekszik,
12. Hogy legyünk mi magasztalására az Ő dicsőségének, a kik előre reménykedtünk a Krisztusban: (Róm. 3:2; Róm. 9:4; Csel. 3:25)
13. A kiben ti is, minekutána hallottátok az igazságnak beszédét, idvességetek evangyéliomát, a melyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével, (Kol. 1:5; Csel. 19:2; Csel. 19:5; Csel. 2:37; Csel. 2:38; Csel. 8:12; Ján. 3:5; Eféz. 4:30; Csel. 2:16; Csel. 2:18; Jóel. 2:28; Jóel. 2:29; Zak. 12:10)
14. A ki záloga a mi örökségünknek Isten tulajdon népének megváltatására, az Ő dicsőségének magasztalására. (2 Kor. 1:22; 1 Kor. 15:28; Róm. 8:18; Róm. 8:23; 2 Móz. 19:5; 5 Móz. 7:6; 5 Móz. 14:2; 5 Móz. 26:18; Zsolt. 135:4; Malak. 3:17)
15. Annakokáért én is, hallván a ti hiteteket az Úr Jézusban, és minden szentekhez való szerelmeteket, (Kol. 1:4)
16. Nem szűnöm meg hálát adni tiérettetek, emlékezvén reátok az én könyörgéseimben; (1 Kor. 1:4; 1 Thess. 1:2; Fil. 1:3)
17. Hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon néktek bölcseségnek és kijelentésnek Lelkét az Ő megismerésében; (Csel. 7:2; Kol. 1:15; Fil. 2:5; Fil. 2:11; 1 Kor. 11:3; Róm. 8:34; 1 Kor. 15:27; 1 Kor. 15:28; Ján. 20:17; Mát. 27:46; Ján. 10:29; Ján. 14:28; 1 Kor. 2:10)
18. És világosítsa meg értelmetek szemeit, hogy tudhassátok, hogy mi az Ő elhívásának a reménysége, mi az Ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között, (Róm. 1:21; Róm. 11:8; Róm. 11:10; 2 Kor. 4:6; Fil. 3:20; Róm. 5:2; Róm. 8:18; Róm. 8:24; Kol. 1:27; 2 Kor. 4:17; Kol. 1:12; Csel. 20:32; Csel. 26:18; 1 Kor. 6:9; Gal. 5:21; Eféz. 5:5)
19. És mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, a kik hiszünk, az Ő hatalma erejének ama munkája szerint,
20. A melyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben. (Márk. 16:19; Zsolt. 110:1; Csel. 2:24; Fil. 3:20; Fil. 3:21; Csel. 7:55; Mát. 24:30; Mát. 25:31; Róm. 8:9; Róm. 8:11)
21. Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is: (Eféz. 3:10; Fil. 2:9; Fil. 2:11; Kol. 1:16; Róm. 8:38; 1 Pét. 3:22)
22. És mindeneket vetett az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé, (Zsolt. 8:7; Zsid. 2:8; Kol. 1:8)
23. Mely az Ő teste, teljessége Ő néki, a ki mindeneket betölt mindenekkel. (Eféz. 3:17; 1 Kor. 12:27; Kol. 1:18; Kol. 1:24; Kol. 2:19; Róm. 12:5; Róm. 8:9; Róm. 8:10; Ján. 15:5; Kol. 1:17)