1. Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által, (4 Móz. 12:6;4 Móz. 12:7) 2. A kit tett mindennek örökösévé, a ki által a világot is teremtette, (Ján. 1:1;Ján. 1:3;Kol. 1:16) 3. A ki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, a ki hatalma szavával fentartja a mindenséget, a ki minket bűneinktől megtisztítván, + üle a Felségnek jobbjára a magasságban, (2 Kor. 4:4;Ján. 1:29;Márk. 16:19;Fil. 2:9;Fil. 2:11) 4. Annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, a mennyivel különb nevet örökölt azoknál. (Zsid. 5:5) 5. Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül: Én Fiam vagy te, én ma szűltelek téged? és ismét: Én leszek + néki Atyja és ő lesz nékem Fiam? (Zsolt. 2:7;2 Sám. 7:14) 6. Viszont mikor behozza az ő elsőszülöttét a világba, így szól: És imádják őt az Istennek minden angyalai. (Zsolt. 97:7;Jel. 5:11;Jel. 5:13) 7. És bár az angyalokról így szól: Ki az ő angyalait szelekké teszi és az ő szolgáit tűz lángjává, (Zsolt. 104:4) 8. Ámde a Fiúról így: A te királyi széked óh Isten örökkön örökké. Igazságnak pálczája a te országodnak pálczája. (Róm. 9:5) 9. Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annakokáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett. (Zsolt. 45:8) 10. És: Te Uram kezdetben alapítottad a földet és a te kezeidnek művei az egek; (Zsolt. 102:26;Zsolt. 102:27) 11. Azok elvesznek, de te megmaradsz, és mindazok, mint a ruha megavulnak. 12. És palástként összehajtod azokat és elváltoznak, te pedig ugyanaz vagy és a te esztendeid el nem fogynak. 13. Melyik angyalnak mondotta pedig valaha: Ülj az én jobbkezem felől, míglen ellenségeidet lábaidnak zsámolyává teszem? (Zsolt. 110:1) 14. Avagy nem szolgáló lelkek-é mindazok, elküldve szolgálatra azokért, a kik örökölni fogják az idvességet?