1. Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan levő tizenkét nemzetségnek; üdvözletemet. (1 Pét. 1:1) 2. Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek, (1 Pét. 1:6;Róm. 5:3) 3. Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez. (Róm. 5:3) 4. A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül. 5. Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje + Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki. (Márk. 11:24;Péld. 2:6) 6. De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány. (Mát. 21:21;Márk. 11:24) 7. Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól; 8. A kétszívű, a minden útjában állhatatlan ember. (Jak. 4:8) 9. Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú atyafi az ő nagyságával; (Jak. 2:5) 10. A gazdag pedig az ő alacsonyságával: mert elmúlik, mint a fűnek virága. (Ésa. 40:6;1 Pét. 1:24) 11. Mert felkél a nap az ő hévségével, és megszárítja a füvet; és annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a + gazdag is az ő útaiban. (Ésa. 40:6;Ésa. 40:7;Zsolt. 102:12) 12. Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az őt szeretőknek. (Jak. 5:11;2 Tim. 4:8) 13. Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért. 14. Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. 15. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz. (Róm. 5:12;Róm. 6:23;Róm. 7:10) 16. Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai! 17. Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka. (1 Ján. 1:5) 18. Az ő akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk. (Ján. 1:13;1 Pét. 1:23) 19. Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra. (Péld. 17:27;Péld. 17:28;Préd. 7:9) 20. Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja. (Eféz. 4:26) 21. Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely + megtarthatja a ti lelkeiteket. (Kol. 3:8;Kol. 3:9;1 Pét. 2:1;Róm. 1:16) 22. Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat. (Mát. 7:26;Róm. 2:13) 23. Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát: 24. Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt. 25. De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az + boldog lesz az ő cselekedetében. (Jak. 2:12;Róm. 8:2;Ján. 13:17) 26. Ha valaki istentisztelőnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sőt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló. (Zsolt. 34:14) 27. Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól.