SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
PÁL APOSTOLNAK A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVELE
10. fejezet
1. Atyámfiai, szívem szerint kívánom és Istentől könyörgöm az Izráel idvességét.
2. Mert bizonyságot teszek felőlök, hogy Isten iránt való buzgóság van bennök, de + nem megismerés szerint. (Kol. 4:13; Csel. 22:3)
3. Mert az Isten igazságát nem ismervén, és az ő tulajdon igazságukat igyekezvén érvényesíteni, az Isten igazságának nem engedelmeskedtek. (Róm. 9:30; Róm. 9:31)
4. Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára. (Gal. 3:24; Ján. 3:16; Ján. 3:18)
5. Mert Mózes a törvényből való igazságról azt írja, hogy a ki azokat cselekeszi, él azok által. (3 Móz. 18:5; Ezék. 20:11)
6. A hitből való igazság pedig így szól: Ne mondd a te szívedben: Kicsoda megy föl a mennybe? (azaz, hogy Krisztus aláhozza;) (5 Móz. 30:12; 5 Móz. 30:13)
7. Avagy: Kicsoda száll le a mélységbe? (azaz, hogy Krisztust a halálból felhozza.)
8. De mit mond? Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van: azaz a hit beszéde, a melyet mi hirdetünk. (5 Móz. 30:14)
9. Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol. (Mát. 10:32)
10. Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre. (Zsolt. 116:10)
11. Mert azt mondja az írás: Valaki hisz ő benne, meg nem szégyenül. (Ésa. 28:16; Zsolt. 25:3)
12. Mert nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, a ki kegyelemben gazdag mindenekhez, a kik őt segítségül hívják. (Csel. 10:34; Csel. 10:35)
13. Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik. (Jóel. 2:32; Csel. 2:21)
14. Mimódon hívják azért segítségül azt, a kiben nem hisznek? Mimódon hisznek pedig abban, a ki felől nem hallottak? Mimódon hallanának pedig prédikáló nélkül?
15. Mimódon prédikálnak pedig, ha el nem küldetnek? A miképen meg van írva: Mely szépek a békesség hirdetőknek lábai, a kik jókat hirdetnek! (Ésa. 52:7)
16. De nem mindenek engedelmeskedtek az evangyéliomnak. Mert Ésaiás azt mondja: Uram! Kicsoda hitt a mi beszédünknek? (Ésa. 53:1)
17. Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által.
18. De mondom: Avagy nem hallották-é? Sőt inkább az egész földre elhatott az ő hangjok, és a lakóföld véghatáráig az ő beszédök. (Zsolt. 19:5)
19. De mondom: Avagy nem ismerte-é Izráel? Először Mózes mondja: Én titeket felingerellek egy nem néppel, értelmetlen néppel haragítalak meg titeket. (5 Móz. 32:21)
20. Ésaiás pedig bátorságosan ezt mondja: Megtaláltak azok, a kik engem nem keresnek; nyilvánvaló lettem azoknak, a kik felőlem nem kérdezősködtek. (Ésa. 65:1)
21. Az Izráelről pedig ezt mondja: Egész napon kiterjesztettem kezeimet az engedetlenkedő és ellenmondó néphez. (Ésa. 65:2)