1. Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme. (Zsolt. 107:1;1 Krón. 16:7) 2. Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét? (Zsolt. 105:27;Zsolt. 105:41) 3. Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben. (5 Móz. 27:1;5 Móz. 27:14) 4. Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal, 5. Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel! 6. Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk. 7. Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél. (2 Móz. 14:11;2 Móz. 14:12) 8. De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét. (Ésa. 48:9;Ezék. 20:22) 9. Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon. (2 Móz. 14:21;2 Móz. 14:22) 10. És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből. (2 Móz. 14:8;2 Móz. 14:23;2 Móz. 14:28) 11. Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük. (2 Móz. 14:28) 12. És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét. (2 Móz. 15:1;2 Móz. 15:21) 13. Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát! (2 Móz. 15:24;2 Móz. 17:2) 14. Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon. (4 Móz. 11:4;1 Kor. 10:6) 15. És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe. (4 Móz. 11:31;4 Móz. 11:32) 16. És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr + szentje, Áron ellen. (4 Móz. 16:2;4 Móz. 16:3;4 Móz. 16:13;3 Móz. 21:8) 17. Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét. (4 Móz. 16:32) 18. És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat. (4 Móz. 16:35) 19. Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt. (2 Móz. 32:4;2 Móz. 32:6) 20. Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik. 21. Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban, 22. Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat + a veres tenger mellett. (1 Krón. 1:8;Zsolt. 106:9;Zsolt. 106:11) 23. Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket. (4 Móz. 14:11;4 Móz. 14:20) 24. És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének. (4 Móz. 14:2;4 Móz. 14:4) 25. És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára. 26. De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában; (4 Móz. 14:11;4 Móz. 14:12) 27. S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban. (Ezék. 20:23;Ezék. 20:26) 28. Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait. (4 Móz. 25:3;4 Móz. 25:9) 29. És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás. (4 Móz. 25:4;4 Móz. 25:9) 30. Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn. 31. És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké. (4 Móz. 25:7;4 Móz. 25:12;4 Móz. 25:13;1 Sám. 2:30;1 Sám. 2:33) 32. Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok, (4 Móz. 20:8;4 Móz. 20:11;4 Móz. 20:12) 33. Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival. 34. Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr. (5 Móz. 7:1;5 Móz. 7:2) 35. Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket. (Bir. 3:5) 36. És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok. 37. És feláldozák fiaikat és leányaikat + az ördögöknek, (Ezék. 16:20;Ezék. 16:21;2 Kir. 16:3;2 Kir. 17:17) 38. És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel. 39. És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben. (Bir. 2:13;Bir. 10:18;Bir. 10:19) 40. De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét. (Zsolt. 78:79) 41. És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok. (Bir. 2:13;Bir. 2:15) 42. És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt! 43. Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben + merültek bűneikbe. (Bir. 2:16;Bir. 2:18;Jer. 15:6) 44. De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat; 45. És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék. (5 Móz. 30:1;5 Móz. 30:5) 46. És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék. (2 Kir. 25:27;2 Kir. 25:30) 47. Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel. (1 Krón. 16:35) 48. Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.