1. Felele a Naamából való Czófár, és monda: 2. A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza? 3. Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?! 4. Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid előtt. (Jób. 10:7;Jób. 10:14) 5. De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened! 6. És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bűneidből. 7. Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é? 8. Magasabb az égnél: mit teszel tehát? Mélyebb az alvilágnál; hogy ismerheted meg? 9. Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél. 10. Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg? 11. Mert ő jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra! (Zsolt. 10:14) 12. És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is. 13. Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd; 14. Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság; (Zsolt. 101:7) 15. Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erős lennél és nem félnél; (1 Ján. 3:21) 16. Sőt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekről, úgy emlékeznél arról. 17. Ragyogóbban kelne időd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a kora reggel. (Zsolt. 37:6) 18. Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál. 19. Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sőt sokan hizelegnének néked. (Zsolt. 3:6;Zsolt. 3:7) 20. De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik előlök, és reménységök: a lélek kilehellése! (Jób. 18:5;Jób. 18:21)