SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
ZSOLTÁROK KÖNYVE
11. fejezet
1. Az éneklőmesternek; Dávidé. Az Úrban bízom; hogy mondhatjátok az én lelkemnek: fuss a ti hegyetekre, mint a madár?! (1 Sám. 16:19)
2. Mert ímé, a gonoszok megvonják az íjat, ráilleszték nyilokat az idegre, hogy a sötétségben az igazszívűkre lövöldözzenek. (Zsolt. 37:14)
3. Mikor a fundamentomok is elrontattak, mit cselekedett az igaz?
4. Az Úr az ő szent templomában, az Úr + trónja az egekben; az ő szemei látják, szemöldökei megpróbálják az emberek fiait. (Hab. 2:20; Ésa. 66:1)
5. Az Úr az igazat megpróbálja, a gonoszt pedig, az álnokság kedvelőjét, gyűlöli az ő + lelke. (Zsolt. 26:2; Zsolt. 26:3; Zsolt. 5:5)
6. Hálókat hullat a gonoszokra; tűz, kénkő és égető szél az ő osztályrészök! (Ezék. 38:22)
7. Mert az Úr igaz; igazságot szeret, az igazak látják az + ő orczáját. (5 Móz. 10:17; Zsolt. 33:18)