1. Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki. (5 Móz. 25:13;5 Móz. 25:16) 2. Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van. (Péld. 18:12) 3. Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja. (Péld. 15:33;Péld. 18:12) 4. Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból. (Sof. 1:18;Ezék. 7:19) 5. A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen. 6. Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg + a hitetlenek. (Zsolt. 18:20;Zsolt. 18:25;Péld. 13:6) 7. Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész. 8. Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba. (Péld. 21:18) 9. Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak. 10. Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van. (Zsolt. 42:8;Zsolt. 42:9) 11. Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol. 12. Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat. 13. A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot. (Péld. 20:19) 14. A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van. (Péld. 15:22) 15. Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz. 16. A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot. 17. Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat. (Péld. 11:25;Péld. 11:37;Péld. 3:27) 18. Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos. (Péld. 11:19) 19. A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt. (Gal. 6:8) 20. Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek. (Zsolt. 5:5;Zsolt. 5:7) 21. Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul. 22. Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága. 23. Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag. (Péld. 10:23) 24. Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik. (Zsolt. 112:1;Zsolt. 112:9) 25. A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül. (Péld. 11:17) 26. A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak + fején pedig, a ki eladja, áldás van. (Péld. 11:17;5 Móz. 14:28;5 Móz. 14:29) 27. A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az. (Zsolt. 57:7) 28. A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az + igazak kivirágoznak. (Jób. 8:20;Jak. 5:1;Jak. 5:3;Zsolt. 1:1;Zsolt. 1:3;Zsolt. 92:13) 29. A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek. 30. Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs. 31. Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös! (1 Pét. 4:17;1 Pét. 4:18) 32. A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az. (Péld. 3:11;Péld. 3:12;Zsid. 15:5;Zsid. 15:7)