1. Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá. (Mát. 22:44;Márk. 12:36;Luk. 20:42;Csel. 2:34;Csel. 2:35;Zsid. 1:13) 2. A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között! 3. A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja. 4. Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint. (Zsid. 5:6;Zsid. 6:20;Zsid. 7:17) 5. Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat; (Zsolt. 2:9;Zsolt. 2:12) 6. Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt. (Jel. 14:14;Jel. 16:14;Jel. 20:8) 7. Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét. (Fil. 2:9;Zsid. 1:3;Zsid. 1:10;Zsid. 1:12)