1. Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát. 2. Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben. 3. Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. (2 Sám. 22:5;2 Sám. 22:6;Zsolt. 18:5;Zsolt. 18:6) 4. És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet! 5. Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas. 6. Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem. 7. Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled. (Zsolt. 13:6) 8. Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől: 9. Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén. 10. Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék. (2 Kor. 4:13) 11. Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug. (Róm. 3:4) 12. Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért? 13. A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül. 14. Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt. (Zsolt. 22:26) 15. Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála. 16. Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet. 17. Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül. 18. Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt, (Zsolt. 50:14) 19. Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!