SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
ZSOLTÁROK KÖNYVE
122. fejezet
1. Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába! (Zsolt. 84:3)
2. Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
3. Jeruzsálem te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város! (Zsolt. 48:2; Zsolt. 48:4; Zsolt. 48:12; Zsolt. 48:13)
4. A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr + nevének tiszteletére. (5 Móz. 16:16; 5 Móz. 16:17; Zsolt. 132:12; Zsolt. 132:13)
5. Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei. (2 Sám. 5:6; 2 Sám. 5:9)
6. Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők! (2 Krón. 6:6)
7. Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
8. Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
9. Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked! (Zsolt. 132:12; Zsolt. 132:13; 2 Krón. 6:6)