SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
ZSOLTÁROK KÖNYVE
129. fejezet
1. Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel. (Bir. 3:12; Bir. 3:14; Bir. 6:1; 1 Sám. 4:10; 1 Sám. 4:11)
2. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
3. Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
4. Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét. (2 Sám. 7:9; 2 Sám. 7:10)
5. Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont. (Zsolt. 46:6; Zsolt. 46:7; Zsolt. 48:3; Zsolt. 48:9; Zsolt. 76:3; Zsolt. 76:7)
6. Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék. (Ésa. 37:27; Ésa. 36:37)
7. Amelyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
8. Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!