1. Efraim szólott volt, rettegés: nagygyá lett Izráelben, de vétkezett a Baállal, és meghalt. 2. Most is többítik bűneiket és csinálnak magoknak öntött képeket az ő ezüstjökből, bálványokat az ő eszök szerint. Képfaragók csinálmánya mindaz! Róluk mondják: Emberek, a kik áldoznak, borjúkat + csókolnak! (Hós. 2:7;Hós. 4:12;Hós. 8:4;Hós. 8:11;Hós. 8:14;Hós. 10:1;Hós. 11:2;Hós. 12:11;1 Kir. 19:18) 3. Azért olyanná lesznek, mint a reggeli felhő és mint a harmat, a mely korán eltűnik; mint a szérűről elsodort polyva és mint a kéménynek füstje. (Zsolt. 1:4;Zsolt. 35:5;Zsolt. 37:20;Ésa. 17:13;Ésa. 41:15) 4. Pedig én vagyok az Úr, a te Istened Égyiptom földétől fogva. Nem ismerhetsz más Istent kivülem, és rajtam. kivül nincs más szabadító! (Hós. 12:9;2 Móz. 3:14;2 Móz. 3:15) 5. Én ismertelek téged a pusztában, az eltikkadt földön. (Hós. 11:1;Hós. 11:3;Hós. 11:4;5 Móz. 32:10) 6. A mint legeltek: elteltek; elteltek és szívök felfuvalkodék: azért hát elfelejtkezének rólam. (Hós. 4:7;Hós. 7:15;Hós. 10:1) 7. De olyan is leszek hozzájok, mint az oroszlán; mint a párducz, úgy lesekedem az úton. (Hós. 5:14) 8. Rájok rohanok, mint a kölykétől megfosztott medve, és széttépem szívök borítóját, és felfalom ott őket, mint egy nőstény oroszlán. A mezei vad szaggatja szét őket! 9. Romlásodra lett Izráel, hogy ellenem törekedtél, a te segítőd ellen. 10. Hol van hát a te királyod, hol van, hogy megoltalmazzon minden városodban? És biráid, a kik felől ezt mondád: Adj nékem királyt és fejedelmeket! (1 Sám. 8:5) 11. Adtam néked királyt haragomban, és elvettem az én búsulásomban! (1 Sám. 8:7;1 Sám. 10:21;1 Sám. 10:24) 12. Egybe van kötve Efraim álnoksága; eltéve az ő bűne! 13. A szülőasszony kínjai lepik meg őt; oktalan fiú ő, mert a kellő időben nem jő ki anyjának méhéből. 14. Megváltom őket a Seol hatalmából! Megmentem őket a haláltól! Hol van a te veszedelmed oh halál?! Hol van a te romlásod oh Seol?! Megbánás elrejtetett én előlem. (1 Kor. 15:55) 15. Mert bár a testvérek közt ő a legvirágzóbb: feljő a keleti szél, az Úr szele támad fel a pusztából; kiszárad kútfeje, elapad forrása: az rabolja ki minden drága kincseinek tárházát. (Hós. 8:3;Hós. 8:7;Hós. 8:8;Hós. 12:1;Hós. 10:14)