1. Mikor pedig a templomból kiméne, monda néki egy az ő tanítványai közül: Mester: nézd, milyen kövek és milyen épületek! (Mát. 24:1;Mát. 24:42;Luk. 21:5;Luk. 21:36) 2. Jézus pedig felelvén, monda néki: Látod ezeket a nagy épületeket? Nem marad kő kövön, a mely le nem romboltatik. 3. Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, a templom átellenében, megkérdezék őt magukban Péter, Jakab, János és András: 4. Mondd meg nékünk, mikor történnek meg ezek; és mi lesz a jel, a mikor mindezek beteljesednek? 5. Jézus pedig felelvén nékik, kezdé mondani: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket. 6. Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik azt mondják: Én vagyok: és sokakat elhitetnek. 7. Mikor pedig hallani fogtok háborúkról és háborúk híreiről, meg ne rémüljetek, mert meg kell lenniök; de ez még nem a vég. 8. Mert nemzet nemzet ellen, és ország ország ellen támad; és lesznek földindulások mindenfelé, és lesznek éhségek és háborúságok. 9. Nyomorúságoknak kezdetei ezek. Ti pedig vigyázzatok magatokra: mert törvényszékeknek adnak át titeket, és gyülekezetekben vernek meg titeket, és helytartók és királyok elé állítanak és érettem, bizonyságul ő nékik. (Mát. 10:17;Mát. 10:18;Ján. 15:19) 10. De előbb hirdettetnie kell az evangyéliomnak minden pogányok között. 11. Mikor pedig fogva visznek, hogy átadjanak titeket, ne aggodalmaskodjatok előre, hogy mit szóljatok, és ne gondolkodjatok, hanem a mi adatik néktek abban az órában, azt szóljátok; mert nem ti vagytok, a kik szólotok, hanem a Szent Lélek. 12. Halálra fogja pedig adni testvér testvérét, atya gyermekét; és magzatok támadnak szülők ellen, és megöletik őket. 13. És lesztek gyűlöletesek mindenki előtt az én nevemért; de a ki mindvégig megmarad, az megtartatik. 14. Mikor pedig látjátok a pusztító utálatosságot, a melyről Dániel próféta szólott, ott állani, a hol nem kellene (a ki + olvassa, értse meg), akkor a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre; (Dán. 9:27;Dán. 12:4;Dán. 12:10;Mát. 24:15) 15. A háztetőn levő pedig le ne szálljon a házba, se be ne menjen, hogy házából valamit kivigyen; 16. És a mezőn levő haza ne térjen, hogy ruháját elvigye. 17. Jaj pedig a terhes és a szoptató asszonyoknak azokban a napokban. 18. Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen. 19. Mert azok a napok olyan nyomorúságosak lesznek, a milyenek a világ kezdete óta, a melyet Isten teremtett, mind ez ideig nem voltak, és nem is lesznek. (Dán. 12:1) 20. És ha az Úr meg nem rövidítette volna azokat a napokat, egyetlen test sem menekülne meg; de a választottakért, a kiket kiválasztott, megrövidítette azokat a napokat. 21. Ha pedig akkor ezt mondja néktek valaki: Ímé itt a Krisztus, vagy: Ímé amott, ne higyjétek. (Mát. 24:23;Luk. 17:23) 22. Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és jeleket és csodákat tesznek, hogy elhitessék, ha lehet, még a választottakat is. 23. Ti pedig vigyázzatok; ímé előre megmondottam néktek mindent. 24. De azokban a napokban, azután a nyomorúság után, a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, 25. És az ég csillagai lehullanak, és az egekben levő hatalmasságok megrendülnek. 26. És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel. (Mát. 24:30;Mát. 25:31;Mát. 26:64;Luk. 21:27) 27. És akkor elküldi az az ő angyalait, és egybegyűjti az ő választottait a négy szelek felől, a föld végső határától az ég végső határáig. (Mát. 13:41) 28. A fügefáról vegyétek pedig a példát. A mikor ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. (Mát. 24:32;Luk. 21:29) 29. Azonképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt. 30. Bizony mondom néktek, hogy el nem múlik ez a nemzetség, a míg meg nem lesznek mindezek. 31. Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim soha el nem múlnak. (Ésa. 40:8;Ésa. 51:6;Zsolt. 102:27;Zsid. 1:11) 32. Arról a napról és óráról pedig senki semmit sem tud, sem az égben az angyalok, sem a Fiú, hanem csak az Atya. 33. Figyeljetek, vigyázzatok és imádkozzatok; mert nem tudjátok, mikor jő el az az idő. (Mát. 24:44;Mát. 25:13;Luk. 22:40) 34. Úgy mint az az ember, a ki messze útra kelve, házát elhagyván, és szolgáit felhatalmazván, és kinek-kinek a maga dolgát megszabván, az ajtónállónak is megparancsolta, hogy vigyázzon. (Mát. 25:14;Luk. 19:12) 35. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a háznak ura, este-é vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy reggel? (Luk. 12:38) 36. Hogy, ha hirtelen megérkezik, ne találjon titeket aludva. 37. A miket pedig néktek mondok, mindenkinek mondom: Vigyázzatok!