SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
ZSOLTÁROK KÖNYVE
130. fejezet
1. Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram! (Zsolt. 88:6; Zsolt. 88:8)
2. Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!
3. Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda + maradhat meg?! (Zsolt. 25:11; Jób. 14:16; Jób. 14:18)
4. Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged! (Zsolt. 32:5; Zsolt. 103:2; Zsolt. 103:3)
5. Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.
6. Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.
7. Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás! (Zsolt. 130:4)
8. Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből. (Ésa. 4:3)