1. Dávidé. Magasztallak téged teljes szívemből; énekkel áldlak az istenek + előtt. (Zsolt. 9:2;Zsolt. 82:1;Zsolt. 82:6) 2. Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet. (Zsolt. 132:7) 3. Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erő támadt. 4. Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit, (Zsolt. 68:32;Zsolt. 68:33) 5. És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsősége! 6. Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri. (Zsolt. 113:6;Zsolt. 113:8;Ésa. 66:2) 7. Ha nyomorúságban vergődöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet. (Zsolt. 18:5;Zsolt. 18:6;Zsolt. 16:17) 8. Elvégzi értem + az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait! (Zsolt. 57:3;Fil. 1:6;2 Sám. 3:18;2 Sám. 7:12;2 Sám. 7:16)