SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI
14. fejezet
1. A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt. (Péld. 31:10; Péld. 31:31)
2. A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt. (Jób. 12:4)
3. A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4. Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5. A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából. (Péld. 22:16; 2 Móz. 23:1)
6. A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7. Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét. (Péld. 9:7; Péld. 23:9)
8. Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9. A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10. A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11. Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12. Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út. (Péld. 16:25)
13. Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra. (Luk. 6:25)
14. Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig jó férfiú. (Péld. 1:31; Péld. 1:32)
15. Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16. A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott. (Zsolt. 17:4; Zsolt. 119:120)
17. A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18. Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját. (Péld. 14:24)
19. Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál. (Zsolt. 18:45; Jób. 20:10)
20. Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja. (Péld. 19:7)
21. A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, + boldog az! (Jób. 31:16; Jób. 31:20; Mát. 25:34; Mát. 25:40)
22. Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek. (Luk. 6:38)
23. Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24. A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25. Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26. Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke. (Péld. 18:10)
27. Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására. (Péld. 13:14)
28. A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29. A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30. A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31. A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, + a ki könyörül a szűkölködőn. (Péld. 17:5; Mát. 10:40; Mát. 25:40; Zsid. 6:10)
32. Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van. (Zsolt. 5:7; Zsolt. 34:20)
33. Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti. (Péld. 13:16; Péld. 29:11)
34. Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35. A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.