1. És lőn mikor a főfarizeusok közül egynek házához ment szombatnapon kenyeret enni, azok leselkednek vala ő utána. 2. És ímé egy vízkóros ember vala ő előtte. 3. És felelvén Jézus, szóla a törvénytudóknak és a farizeusoknak, mondván: Szabad-é szombatnapon gyógyítani? (Mát. 12:10) 4. Azok pedig hallgatának. És ő megfogván azt, meggyógyítá és elbocsátá. 5. És felevén nékik, monda: Ki az közületek, a kinek szamara vagy ökre a kútba esik, és nem vonja ki azt azonnal szombatnapon? (Mát. 12:11) 6. És nem felelhetnek vala ő ellene semmit ezekre. 7. És egy példázatot monda a hivatalosoknak, mikor észre vevé, mimódon válogatják a fő helyeket; mondván nékik: 8. Mikor valaki lakodalomba hív, ne ülj a fő helyre; mert netán náladnál nagyobb tiszteletben álló embert is hivott meg az, (Péld. 25:6;Péld. 25:7) 9. És eljövén az, a ki mind téged, mind azt meghívta, ezt mondja majd néked: Engedd ennek a helyet! És akkor szégyennel az utolsó helyre fogsz ülni. 10. Hanem mikor meghívnak, menj el és ülj le az utolsó helyre; hogy mikor eljő az, a ki téged meghívott, ezt mondja néked: Barátom ülj feljebb! Akkor néked dicsőséged lesz azok előtt, a kik veled együtt ülnek. 11. Mert mindenki, a ki magát felmagasztalja, megaláztatik; és a ki magát megalázza, felmagasztaltatik. (Luk. 18:14;Jób. 22:29;Mát. 23:12) 12. Monda pedig annak is, a ki őt meghívta: Mikor ebédet vagy vacsorát készítesz, ne hívd barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat; nehogy viszont ők is meghívjanak téged, és visszafizessék néked. (Luk. 6:33) 13. Hanem mikor lakomát készítesz, hívd a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat: (Mát. 25:34;Mát. 25:36;Mát. 25:40) 14. És boldog leszel; mivelhogy nem fizethetik vissza néked; mert majd visszafizettetik néked az igazak feltámadásakor. 15. Hallván pedig ezeket egy azok közül, a kik ő vele együtt ülnek vala, monda néki: Boldog az, a ki eszik kenyeret az Isten országában. 16. Ő pedig monda annak: Egy ember készíte nagy vacsorát, és sokakat meghíva; (Mát. 22:2;Mát. 22:10;Jel. 19:7;Jel. 19:9;Péld. 9:2;Péld. 9:5) 17. És elküldé szolgáját a vacsora idején, hogy megmondja a hivatalosoknak: Jertek el, mert immár minden kész! (Mát. 15:24;Mát. 10:5;Mát. 10:6;Csel. 13:46) 18. És mindnyájan egyenlőképen kezdék magokat mentegetni. Az első monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam; kérlek téged, ments ki engem! 19. És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem! 20. A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek. 21. Mikor azért az a szolga haza ment, megmondá ezeket az ő urának. Akkor megharagudván a gazda, monda az ő szolgájának: Eredj hamar a város utczáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat hozd be ide. 22. És monda a szolga: Uram, meglett a mint parancsolád, és mégis van hely. 23. Akkor monda az úr a szolgájának: Eredj el az utakra és a sövényekhez, és kényszeríts bejőni mindenkit, hogy megteljék az én házam. 24. Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak + közül meg nem kóstolja az én vacsorámat. (4 Móz. 13:3;4 Móz. 13:26;4 Móz. 13:32;4 Móz. 13:34;4 Móz. 14:1;4 Móz. 14:4;4 Móz. 14:21;4 Móz. 14:23;Luk. 14:17) 25. Megy vala pedig ő vele nagy sokaság; és megfordulván, monda azoknak: 26. Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom. (Mát. 10:37;Mát. 10:38) 27. És valaki nem hordozza az ő keresztjét, és én utánam jő, nem lehet az én tanítványom. (Luk. 9:23;Mát. 10:38;Márk. 8:34) 28. Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde először leülvén felszámítja a költséget, ha van-é mivel elvégezze? 29. Nehogy minekutána fundamentomot vetett, és elvégezni nem bírja, csúfolni kezdje őt mindenki, a ki látja, 30. Ezt mondván: Ez az ember elkezdette az építést, és nem bírta véghez vinni! 31. Vagy valamely király, mikor háborúba megy, hogy egy másik királlyal megütközzék, nemde leülvén először tanácskozik, hogy tízezerrel szembeszállhat-é azzal, a ki ő ellene húszezerrel jött? 32. Mert különben még mikor amaz távol van, követséget küldvén, megkérdezi a békefeltételeket. 33. Ezenképen azért valaki közületek búcsút nem vesz minden javaitól, nem lehet az én tanítványom. 34. Jó a só: de ha a só megízetlenül, mivel sózzák meg? (Mát. 5:13;Márk. 9:50) 35. Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas: kivetik azt. A kinek van füle a hallásra, hallja. (Mát. 11:15)