SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
ZSOLTÁROK KÖNYVE
147. fejezet
1. Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog! (Zsolt. 33:1; Zsolt. 92:2)
2. Az építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
3. Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket. (Zsolt. 34:19; Ésa. 61:1)
4. Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi. (Ésa. 40:26)
5. Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
6. Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza. (Zsolt. 146:9)
7. Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8. A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken; (Csel. 14:17)
9. A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak. (Mát. 6:26; Jób. 39:3)
10. Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik; (Péld. 21:31; 1 Sám. 17:47)
11. Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek. (Zsolt. 33:18)
12. Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13. Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
14. Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával. (5 Móz. 32:13; 5 Móz. 32:14)
15. Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
16. Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port. (Jób. 37:5)
17. Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt? (Jób. 37:9)
18. Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19. Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel. (5 Móz. 4:7; 5 Móz. 4:8; Zsolt. 78:5)
20. Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat! (Eféz. 2:12)