1. Majd felele a Témánból való Elifáz és monda: 2. Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel? 3. Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít. 4. Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is! (Jób. 4:6) 5. Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad. (Jób. 34:35;Jób. 34:37) 6. A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajkaid bizonyítanak ellened. 7. Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok? 8. Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é? (Ésa. 40:13;Ésa. 40:14;Róm. 11:34) 9. Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg? (Jób. 12:2;Jób. 32:12) 10. Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál. (Jób. 12:12;Jób. 32:7;Jób. 32:12) 11. Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled? 12. Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid? 13. Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon? 14. Micsoda a halandó hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik? (Jób. 9:20;1 Kir. 8:46) 15. Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében: 16. Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot mint a vizet?! (Jób. 34:7) 17. Elmondom néked, hallgass rám, és mint láttam, úgy beszélem el; 18. A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót; 19. A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala. 20. Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma. (Ésa. 57:20) 21. A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító! (Zsolt. 53:6;2 Kir. 7:6;2 Kir. 7:7) 22. Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve. 23. Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja. 24. Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király. 25. Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen; 26. Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt. 27. Mivel befedezte az arczát kövérséggel és hájat borított tomporára; (Zsolt. 73:7) 28. És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak: 29. Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet. 30. Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el. 31. Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma. 32. Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik. 33. Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát. (Zsolt. 1:4) 34. Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat. 35. Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel. (Zsolt. 7:15;Zsolt. 7:17;Ésa. 59:4;Ésa. 59:10)