1. És láték mennyben más nagy és csodálatos jelt: hét angyalt, a kinél vala a hét utolsó csapás; mert az által teljesedett be az Istennek haragja. (Jel. 11:14) 2. És láték úgymint üvegtengert tűzzel elegyítve; és azokat, a kik diadalmasok a fenevadon és az ő képén, és bélyegén és az ő nevének + számán, látám állani az üvegtenger mellett, a kiknek kezében valának az Istennek hárfái. (Jel. 4:6;Jel. 13:18;Jel. 5:8;Jel. 14:2) 3. És énekelik vala Mózesnek az Isten szolgájának énekét, és a Báránynak énekét, ezt mondván: + Nagyok és csodálatosak a te dolgaid, mindenható Úr Isten; igazságosak és igazak a ++ a te útaid, óh szentek Királya! (2 Móz. 15:1;Zsolt. 111:2;Zsolt. 139:14;Zsolt. 145:17) 4. Ki ne félne téged, Uram! és ki ne dicsőítené a te nevedet? mert csak egyedül vagy szent. Mert + eljőnek mind a pogányok és lehajolnak előtted; mert a te ítéleteid nyilvánvalókká lettek. (Jer. 10:7;Malak. 1:11;Ésa. 66:23;Jel. 14:7) 5. És ezeknek utána látám, és ímé megnyittaték a mennyben a bizonyságtétel sátorának temploma, (Jel. 11:19) 6. És kijöve a templomból a hét angyal, a kinél a hét csapás vala, tiszta és fehér gyolcsba öltözve, és mellöknél arany övekkel körülövezve. 7. És egy a négy lelkes állat közül ada a hét angyalnak hét aranypoharat, a mely az örökkön örökké élő Istennek haragjával teljes vala. (Jel. 4:6) 8. És megtelék a templom füsttel az Isten dicsőségének és erejének miatta, és senki a templomba be nem mehet vala, mígnem a hét angyal + hét csapása bevégeztetik. (2 Móz. 40:34;2 Móz. 40:35;1 Kir. 8:10;1 Kir. 8:11;Ésa. 6:4;Jel. 15:6)