SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI
16. fejezet
1. Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete. (Péld. 19:21; Jer. 10:23)
2. Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az! (Péld. 21:2)
3. Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek. (Zsolt. 37:5; 1 Pét. 5:7)
4. Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára. (Jób. 21:30; Róm. 2:6; Róm. 2:11)
5. Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen. (Péld. 6:16; Péld. 6:17)
6. Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól. (Dán. 4:24)
7. Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8. Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal. (Péld. 15:16; 1 Tim. 6:6)
9. Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását. (Péld. 16:1; Péld. 19:21)
10. Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája. (Péld. 16:12; Péld. 31:9)
11. Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő. (5 Móz. 25:13)
12. Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
13. Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az + igazmondót szereti a király. (Péld. 16:10; Zsolt. 101:6)
14. A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
15. A királynak vidám orczájában élet van, jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege. (Péld. 19:12)
16. Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél! (Péld. 3:13; Péld. 3:15; Zsolt. 119:72)
17. Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
18. A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
19. Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel. (Ésa. 57:15)
20. A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az! (Jer. 17:7; Jer. 17:8)
21. A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22. Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk. (Péld. 13:14)
23. A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
24. Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25. Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta. (Péld. 14:12)
26. A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
27. A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van; (Péld. 12:17; Jak. 3:6)
28. A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
29. Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
30. A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
31. Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
32. Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg. (Péld. 15:18)
33. Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.