SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
MÓZES ÖTÖDIK KÖNYVE
A TÖRVÉNY SUMMÁJA
18. fejezet
1. A Lévita-papoknak, a Lévi egész nemzetségének ne legyen se része, se öröksége Izráellel, hanem éljenek az Úrnak tüzes áldozatjaiból és örökségéből. (5 Móz. 14:27; 5 Móz. 14:29; 4 Móz. 18:20)
1. A Lévita-papoknak, a Lévi egész nemzetségének ne legyen se része, se öröksége Izráellel, hanem éljenek az Úrnak tüzes áldozatjaiból és örökségéből. (5 Móz. 14:27; 5 Móz. 14:29; 4 Móz. 18:20)
2. Annakokáért ne legyen néki öröksége az ő atyjafiai között: Az Úr az ő öröksége, a mint megmondotta néki.
2. Annakokáért ne legyen néki öröksége az ő atyjafiai között: Az Úr az ő öröksége, a mint megmondotta néki.
3. És ez legyen a papoknak törvényes része a néptől, azoktól, a kik áldoznak akár ökörrel, akár juhval, hogy a papnak adják a lapoczkát, a két állat és a gyomrot. (2 Móz. 29:27; 2 Móz. 29:28; 3 Móz. 7:31; 3 Móz. 7:34)
3. És ez legyen a papoknak törvényes része a néptől, azoktól, a kik áldoznak akár ökörrel, akár juhval, hogy a papnak adják a lapoczkát, a két állat és a gyomrot. (2 Móz. 29:27; 2 Móz. 29:28; 3 Móz. 7:31; 3 Móz. 7:34)
4. A te gabonád, mustod és olajod zsengéjét, és a te juhaid gyapjának zsengéjét néki adjad; (4 Móz. 18:12)
4. A te gabonád, mustod és olajod zsengéjét, és a te juhaid gyapjának zsengéjét néki adjad; (4 Móz. 18:12)
5. Mert őt választotta ki az Úr, a te Istened minden te nemzetséged közül, hogy álljon szolgálatra az Úrnak nevében, ő és az ő fiai minden időben. (2 Móz. 28:1; 2 Móz. 28:3)
5. Mert őt választotta ki az Úr, a te Istened minden te nemzetséged közül, hogy álljon szolgálatra az Úrnak nevében, ő és az ő fiai minden időben. (2 Móz. 28:1; 2 Móz. 28:3)
6. Mikor pedig eljön a Lévita valamelyikből a te egész Izráelben lévő kapuid közül, a hol ő lakik és bemegy az ő lelkének teljes kívánsága szerint arra a helyre, a melyet kiválaszt az Úr:
6. Mikor pedig eljön a Lévita valamelyikből a te egész Izráelben lévő kapuid közül, a hol ő lakik és bemegy az ő lelkének teljes kívánsága szerint arra a helyre, a melyet kiválaszt az Úr:
7. Szolgáljon az Úrnak az ő Istenének nevében, mint az ő többi atyjafiai, a Léviták, a kik ott állanak az Úr előtt.
7. Szolgáljon az Úrnak az ő Istenének nevében, mint az ő többi atyjafiai, a Léviták, a kik ott állanak az Úr előtt.
8. Az eledelekben egyenlőképen részesedjenek, kivéve azt, a mit eladott valaki az ő atyai örökségéből.
8. Az eledelekben egyenlőképen részesedjenek, kivéve azt, a mit eladott valaki az ő atyai örökségéből.
9. Mikor te bemégy arra a földre, a melyet az Úr, a te Istened ád néked: ne tanulj cselekedni azoknak a népeknek útálatosságai szerint. (5 Móz. 12:30)
9. Mikor te bemégy arra a földre, a melyet az Úr, a te Istened ád néked: ne tanulj cselekedni azoknak a népeknek útálatosságai szerint. (5 Móz. 12:30)
10. Ne találtassék te közötted, a ki az ő fiát vagy leányát átvigye a, tűzön se + jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; (3 Móz. 18:21; 3 Móz. 20:27; 1 Sám. 28:7; 1 Sám. 28:9; 3 Móz. 19:26)
10. Ne találtassék te közötted, a ki az ő fiát vagy leányát átvigye a, tűzön se + jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; (3 Móz. 18:21; 3 Móz. 20:27; 1 Sám. 28:7; 1 Sám. 28:9; 3 Móz. 19:26)
11. Se bűbájos, se ördöngősöktől tudakozó, se titok-fejtő, se halottidéző; (1 Sám. 28:8; 1 Sám. 28:11; Ésa. 8:19)
11. Se bűbájos, se ördöngősöktől tudakozó, se titok-fejtő, se halottidéző; (1 Sám. 28:8; 1 Sám. 28:11; Ésa. 8:19)
12. Mert mind útálja az Úr, a ki ezeket míveli, és ez ilyen útálatosságokért űzi ki őket az Úr, a te Istened te előled. (5 Móz. 12:30; 5 Móz. 12:31)
12. Mert mind útálja az Úr, a ki ezeket míveli, és ez ilyen útálatosságokért űzi ki őket az Úr, a te Istened te előled. (5 Móz. 12:30; 5 Móz. 12:31)
13. Tökéletes légy az Úrral, a te Isteneddel.
13. Tökéletes légy az Úrral, a te Isteneddel.
14. Mert ezek a nemzetek, a kiket te elűzesz, igézőkre és jövendőmondókra hallgatnak; de tenéked nem engedett ilyet az Úr, a te Istened.
14. Mert ezek a nemzetek, a kiket te elűzesz, igézőkre és jövendőmondókra hallgatnak; de tenéked nem engedett ilyet az Úr, a te Istened.
15. Prófétát támaszt néked az Úr, a te Istened te közüled, a te atyádfiai közül, olyat mint én: azt hallgassátok! (Ján. 1:46; Csel. 3:22; Csel. 7:37)
15. Prófétát támaszt néked az Úr, a te Istened te közüled, a te atyádfiai közül, olyat mint én: azt hallgassátok! (Ján. 1:46; Csel. 3:22; Csel. 7:37)
16. Mind a szerint, amint kérted az Úrtól, a te Istenedtől a Hóreben a gyülekezésnek napján mondván: Ne halljam többé az Úrnak, az én Istenemnek szavát, és ne lássam többé ezt a nagy tüzet, hogy meg ne haljak! (2 Móz. 20:18; 2 Móz. 20:19)
16. Mind a szerint, amint kérted az Úrtól, a te Istenedtől a Hóreben a gyülekezésnek napján mondván: Ne halljam többé az Úrnak, az én Istenemnek szavát, és ne lássam többé ezt a nagy tüzet, hogy meg ne haljak! (2 Móz. 20:18; 2 Móz. 20:19)
17. Az Úr pedig monda nékem: Jól mondták a mit mondtak. (5 Móz. 5:28; 5 Móz. 5:29)
17. Az Úr pedig monda nékem: Jól mondták a mit mondtak. (5 Móz. 5:28; 5 Móz. 5:29)
18. Prófétát támasztok nékik az ő atyjokfiai közül, olyat mint te, és az én ígéimet + adom annak szájába, és megmond nékik mindent, a mit parancsolok néki. (Ján. 1:46; Ján. 12:50; Ján. 12:49; Ján. 15:22; Ján. 17:26)
18. Prófétát támasztok nékik az ő atyjokfiai közül, olyat mint te, és az én ígéimet + adom annak szájába, és megmond nékik mindent, a mit parancsolok néki. (Ján. 1:46; Ján. 12:50; Ján. 12:49; Ján. 15:22; Ján. 17:26)
19. És ha valaki nem hallgat az én ígéimre, a melyeket az én nevemben szól, én megkeresem azon! (Ján. 12:48; Ján. 12:50)
19. És ha valaki nem hallgat az én ígéimre, a melyeket az én nevemben szól, én megkeresem azon! (Ján. 12:48; Ján. 12:50)
20. De az a próféta, a ki olyat mer szólani az én nevemben, a mit én nem parancsoltam néki szólani, és a ki idegen istenek nevében szól: haljon meg az a próféta. (5 Móz. 13:5; Jer. 14:14; Jer. 14:15)
20. De az a próféta, a ki olyat mer szólani az én nevemben, a mit én nem parancsoltam néki szólani, és a ki idegen istenek nevében szól: haljon meg az a próféta. (5 Móz. 13:5; Jer. 14:14; Jer. 14:15)
21. Ha pedig azt mondod a te szívedben: miképen ismerhetjük meg az ígét, a melyet nem mondott az Úr?
21. Ha pedig azt mondod a te szívedben: miképen ismerhetjük meg az ígét, a melyet nem mondott az Úr?
22. Ha a próféta az Úr nevében szól, és nem lesz meg, és nem teljesedik be a dolog: ez az a szó, a melyet nem az Úr szólott; elbizakodottságból mondotta azt a próféta; ne félj attól!
22. Ha a próféta az Úr nevében szól, és nem lesz meg, és nem teljesedik be a dolog: ez az a szó, a melyet nem az Úr szólott; elbizakodottságból mondotta azt a próféta; ne félj attól!