1. Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál, 2. Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre, 3. Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled, 4. Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt: 5. Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz. 6. Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik. (Jób. 32:8;Jak. 1:5;Jak. 1:6) 7. Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak, (Zsolt. 3:4) 8. Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja. 9. Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat. 10. Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz. 11. Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged, 12. Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól; 13. A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain. 14. A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon. 15. A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok. 16. Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével + hizelkedik, (Péld. 7:5;Péld. 5:3) 17. A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik; 18. Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz. 19. Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait. (1 Kor. 6:9;1 Kor. 6:10) 20. Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed. 21. Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta. (Zsolt. 37:22;Zsolt. 37:29) 22. A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból. (Jób. 18:17;Jób. 18:21)