1. Annakokáért menthetetlen vagy óh ember, bárki légy, a ki ítélsz: mert a miben mást megítélsz, önmagadat kárhoztatod; mivel ugyanazokat míveled te, a ki ítélsz. (Mát. 7:2;Ján. 8:7;Róm. 14:10) 2. Tudjuk pedig, hogy az Istennek ítélete igazság szerint van azokon, a kik ilyeneket cselekesznek. 3. Vagy azt gondolod, óh ember, a ki megítéled azokat, a kik ilyeneket cselekesznek, és te is azokat cselekszed, hogy te elkerülöd az Istennek ítéletét? 4. Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy az Istennek jósága téged megtérésre indít? (2 Pét. 3:9;2 Pét. 3:15) 5. De a te keménységed és meg nem tért szíved szerint gyűjtesz magadnak haragot a haragnak és az Isten igaz ítélete kijelentésének napjára. 6. A ki megfizet mindenkinek az ő cselekedetei szerint: (Jób. 34:11;Jób. 34:12;Zsolt. 62:13;Mát. 16:27;2 Kor. 5:10) 7. Azoknak, a kik a jó cselekedetben való állhatatossággal dicsőséget, tisztességet és halhatatlanságot keresnek, örök élettel; (Mát. 25:34;Mát. 25:40) 8. Azoknak pedig, a kik versengők és a kik nem engednek az igazságnak, hanem engednek a hamisságnak, búsulással és haraggal. (2 Thess. 1:8;2 Thess. 1:10) 9. Nyomorúság és ínség minden gonoszt cselekedő ember lelkének, zsidónak először meg görögnek; 10. Dicsőség pedig, tisztesség és békesség minden jót cselekedőnek, zsidónak először meg görögnek: 11. Mert nincsen Isten előtt személyválogatás. (5 Móz. 10:17) 12. Mert a kik törvény nélkül vétkeztek, a törvény nélkül vesznek is el: és a kik a törvény alatt vétkeztek, törvény által ítéltetnek meg, 13. (Mert nem azok igazak Isten előtt, a kik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, a kik a törvényt betöltik. (Mát. 7:21) 14. Mert mikor a pogányok, a kiknek törvényök nincsen, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényök nem lévén önmagoknak törvényök: 15. Mint a kik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívökbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az ő lelkiismeretök és gondolataik, a melyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.) 16. Azon a napon, melyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangyéliomom szerint a Jézus Krisztus által. (Mát. 25:31;Mát. 25:46) 17. Ímé, te zsidónak neveztetel, és a törvényre támaszkodol, és Istennel dicsekedel. 18. És ismered az ő akaratát, és választást tudsz tenni azok között, a melyek különböznek attól, + mivelhogy a törvényből megtaníttattál; (Mik. 6:8;Fil. 1:10) 19. És azt hiszed magadról, hogy te a vakoknak vezetője, a sötétségben levőknek világossága, (Mát. 15:14) 20. A balgatagok tanítója, a kiskorúak mestere vagy, bírván a törvényben az ismeret és igazság formáját. 21. A ki azért mást tanítasz, magadat nem tanítod-é? a ki azt hirdeted, hogy ne lopj, lopsz-é? (Zsolt. 50:16;Zsolt. 50:21;Mát. 23:3;Mát. 23:4) 22. A ki azt mondod, ne paráználkodjál, paráználkodol-é? a ki útálod a bálványokat, szentségtörő vagy-é? 23. Ki a törvényben dicsekszel, a törvénynek megrontása által az Istent gyalázod-é? 24. Mert az Istennek neve miattatok káromoltatik a pogányok között, a mint meg van írva. (Ésa. 52:5) 25. Mert használ ugyan a körülmetélkedés, ha a törvényt megtartod; de ha a törvényt áthágod, a te körülmetélkedésed körülmetéletlenséggé lett. 26. Ha tehát a körülmetéletlen pogány megtartja a törvénynek parancsolatait, az ő körülmetéletlensége nem körülmetélkedésül tulajdoníttatik-é néki? 27. És a természettől fogva körülmetéletlen ember, ha a törvényt megtartja, megítél téged, a ki a betű és körülmetélkedés mellett is a törvényeknek megrontója vagy. (2 Kor. 3:6) 28. Mert nem az a zsidó, a ki külsőképen az; sem nem az a körülmetélés, a mi a testen külsőképen van: (Eféz. 2:11) 29. Hanem az a zsidó, a ki belsőképen az; és a szívnek lélekben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés; a melynek dícsérete nem emberektől, hanem Istentől van. (5 Móz. 10:16;5 Móz. 30:6;Kol. 2:11)