PÁL APOSTOLNAK A KORINTHUSBELIEKHEZ ÍRT ELSŐ LEVELE
2. fejezet
1. Én is, mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcseséggel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét. (1 Kor. 1:17;2 Pét. 1:16) 2. Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, még pedig + mint megfeszítettről. (Gal. 6:14;1 Kor. 1:23) 3. És én erőtlenség, félelem és nagy rettegés közt jelentem meg + ti köztetek. (Csel. 18:1;Csel. 18:9;Csel. 18:3) 4. És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcseségnek hitető beszédiben állott, hanem léleknek és erőnek megmutatásában: (1 Kor. 1:17) 5. Hogy a ti hitetek ne emberek bölcseségén, hanem Istennek erején nyugodjék. (Eféz. 1:17;Eféz. 1:19;1 Thess. 1:5;2 Kor. 4:7) 6. Bölcseséget pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmeinek bölcseségét; 7. Hanem Istennek titkon való bölcseségét szóljuk, azt az elrejtetett, melyet öröktől fogva elrendelt az Isten a mi dicsőségünkre; (Zsolt. 51:8;Róm. 16:24;Róm. 16:25) 8. Melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség Urát. (Zsolt. 24:8;Zsolt. 24:9;Csel. 3:15;Csel. 3:17) 9. Hanem, a mint meg van írva: A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített az őt szeretőknek. (Ésa. 64:4) 10. Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő + Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is. (Mát. 13:11;Ján. 14:26;1 Ján. 2:27) 11. Mert kicsoda tudja az emberek közül az emberek dolgait, hanemha az embernek lelke, a mely ő benne van? Azonképen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke. 12. Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenből való Lelket; hogy megismerjük azokat, a miket Isten ajándékozott nékünk. 13. Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcseség tanít, hanem a melyekre a Szent Lélek tanít; lelkiekhez lelkieket szabván. (1 Kor. 1:17;2 Pét. 1:16) 14. Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert + bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg. (Róm. 8:7;1 Kor. 1:23) 15. A lelki ember azonban mindent megítél, de ő senkitől sem ítéltetik meg. (Péld. 28:5) 16. Mert ki érte fel az Úrnak értelmét, hogy megoktathatná őt? Bennünk pedig Krisztus értelme van. (Róm. 11:34;Fil. 2:5;Mát. 28:19;Mát. 28:20)