1. Levetvén azért minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irígykedést, és minden rágalmazást. (Jak. 1:21;Jak. 4:11;Eféz. 4:22;Eféz. 4:31) 2. Mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek; (1 Pét. 1:23;Mát. 18:3;Zsid. 5:12;Zsid. 5:13;2 Pét. 3:18;Zsid. 6:4;Zsid. 6:5) 3. Mivelhogy ízleltétek, hogy jóságos az Úr. (Zsolt. 34:9) 4. A kihez járulván, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél választott, becses kőhöz, (1 Pét. 2:6;1 Pét. 2:7;Dán. 2:34;Dán. 2:44;Dán. 2:45) 5. Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, a melyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által. (Eféz. 2:22;Zsid. 3:6;Róm. 12:1;Zsid. 13:15;Zsolt. 51:19) 6. Azért van meg az Írásban: Ímé szegeletkövet teszek Sionban, a mely kiválasztott, becses; és a ki hisz abban, meg nem szégyenül. (Ésa. 28:16;Ján. 3:16) 7. Tisztesség azért néktek, a kik hisztek; az engedetleneknek pedig: A kő, a melyet az építők megvetettek, az lett a szegletnek fejévé és megütközésnek kövévé s botránkozásnak sziklájává; (Zsolt. 118:22;Mát. 21:42) 8. A kik engedetlenek lévén, megütköznek az ígében, a mire rendeltettek is. (Ésa. 8:14;Róm. 9:32;Róm. 9:33;1 Kor. 1:23;1 Thess. 5:9) 9. Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; (2 Móz. 19:5;2 Móz. 19:6;Jel. 1:6;Ésa. 3:21) 10. A kik hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; a kik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok. (Hós. 2:22;Róm. 9:25;Róm. 11:30;Róm. 11:31) 11. Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, a melyek a lélek ellen vitézkednek; (1 Pét. 1:1;1 Pét. 1:17;2 Kor. 5:6;Róm. 7:23;Jak. 4:1;Gal. 5:17) 12. Magatokat a pogányok közt jól viselvén, hogy a miben rágalmaznak titeket mint gonosztévőket, a jó cselekedetekből, ha látják azokat, dicsőítsék Istent a meglátogatás napján. (1 Pét. 3:16;Fil. 2:15;Mát. 5:16;Luk. 19:44) 13. Engedelmeskedjetek azért minden emberi rendelésnek az Úrért: akár királynak, mint felebbvalónak; (Róm. 13:1;Róm. 13:5;Mát. 22:21;Tit. 3:1) 14. Akár helytartóknak, mint a kiket ő küld a gonosztevők megbüntetésére, a jól cselekvőknek pedig dícsérésére. (Róm. 13:4;Róm. 13:3) 15. Mert úgy van az Isten akaratja, hogy jót cselekedvén, elnémítsátok a balgatag emberek tudatlanságát; (1 Pét. 2:12;1 Pét. 2:3;1 Pét. 2:9;Tit. 2:7;Tit. 2:8) 16. Mint szabadok, és nem mint a kiknél a szabadság a gonoszság palástja, hanem mint Istennek szolgái. (1 Kor. 7:22;1 Kor. 8:9;Gal. 5:13;2 Pét. 2:19;Róm. 6:22) 17. Mindenkit tiszteljetek, az atyafiúságot szeressétek; az Istent féljétek; a királyt tiszteljétek. (1 Pét. 4:8;1 Pét. 5:9;Róm. 13:7) 18. A cselédek teljes félelemmel engedelmeskedjenek az uraknak; nem csak a jóknak és kíméleteseknek, de a szívteleneknek is. (Eféz. 6:5;Eféz. 6:6;Tit. 2:9) 19. Mert az kedves dolog, ha valaki Istenről való meggyőződéséért tűr keserűségeket, méltatlanul szenvedvén. (Mát. 5:10;Mát. 5:39) 20. Mert micsoda dicsőség az, ha vétkezve és arczul veretve tűrtök? de ha jót cselekedve és mégis szenvedve tűrtök, ez kedves dolog Istennél. (Luk. 12:47;1 Pét. 15:3;1 Pét. 15:14;1 Pét. 15:17;1 Pét. 4:14;1 Pét. 4:16) 21. Mert arra hívattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait kövessétek: (1 Pét. 4:1;1 Pét. 3:18;Luk. 9:23;Luk. 9:24;Ján. 13:15;Mát. 16:24) 22. A ki bűnt nem cselekedett, sem a szájában álnokság nem találtatott: (Ésa. 53:9;Ján. 8:46;2 Kor. 5:21) 23. A ki szidalmaztatván, viszont nem szidalmazott, szenvedvén nem fenyegetőzött; hanem hagyta az igazságosan ítélőre: (Ésa. 53:7;Zsid. 4:15;Ján. 18:23) 24. A ki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: a kinek sebeivel szógyultatok meg. (Ésa. 53:4;Ésa. 53:5;Kol. 1:22;Gal. 3:13;Gal. 2:20;Róm. 6:11) 25. Mert olyanok valátok, mint tévelygő juhok; de most megtértetek lelketek pásztorához és felvigyázójához. (Ésa. 53:6;Zsid. 13:20;Ján. 10:10;Ján. 10:11;Ezék. 34:11)