1. És eljutának Izráel fiai, az egész gyülekezet Czin pusztájába az első hónapban és megtelepedék a nép Kádesben, és meghala ott Miriám, és eltemetteték ott. 1. És eljutának Izráel fiai, az egész gyülekezet Czin pusztájába az első hónapban és megtelepedék a nép Kádesben, és meghala ott Miriám, és eltemetteték ott. 2. De nem vala vize a gyülekezetnek, összegyűlének azért Mózes és Áron ellen. 2. De nem vala vize a gyülekezetnek, összegyűlének azért Mózes és Áron ellen. 3. És feddőzék a nép Mózessel, és szólának mondván: Vajha holtunk volna meg, mikor megholtak a mi atyánkfiai az Úr előtt! 3. És feddőzék a nép Mózessel, és szólának mondván: Vajha holtunk volna meg, mikor megholtak a mi atyánkfiai az Úr előtt! 4. És miért hoztátok az Úrnak gyülekezetét e pusztába, hogy meghaljunk itt mi, és a mi barmaink? (2 Móz. 17:3) 4. És miért hoztátok az Úrnak gyülekezetét e pusztába, hogy meghaljunk itt mi, és a mi barmaink? (2 Móz. 17:3) 5. És miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy e rossz helyre hozzatok minket, hol nincs vetés, sem füge, sem szőlő, sem gránátalma, és inni való víz sincsen! 5. És miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy e rossz helyre hozzatok minket, hol nincs vetés, sem füge, sem szőlő, sem gránátalma, és inni való víz sincsen! 6. Elmenének azért Mózes és Áron a gyülekezetnek színe elől, a gyülekezet sátorának nyílása elé, és arczukra borulának; és megjelenék nékik az Úrnak dicsősége. 6. Elmenének azért Mózes és Áron a gyülekezetnek színe elől, a gyülekezet sátorának nyílása elé, és arczukra borulának; és megjelenék nékik az Úrnak dicsősége. 7. És szóla az Úr Mózesnek, mondván: 7. És szóla az Úr Mózesnek, mondván: 8. Vedd ezt a vesszőt, és gyűjtsd össze a gyülekezetet te, és Áron, a te atyádfia, és szóljatok ím e kősziklának az ő szemeik előtt, hogy adjon vizet; és fakaszsz vizet nékik e kősziklából, és adj inni a gyülekezetnek és az ő barmaiknak. (2 Móz. 17:6) 8. Vedd ezt a vesszőt, és gyűjtsd össze a gyülekezetet te, és Áron, a te atyádfia, és szóljatok ím e kősziklának az ő szemeik előtt, hogy adjon vizet; és fakaszsz vizet nékik e kősziklából, és adj inni a gyülekezetnek és az ő barmaiknak. (2 Móz. 17:6) 9. Vevé azért Mózes azt a vesszőt az Úrnak színe elől a mint parancsolta vala néki. 9. Vevé azért Mózes azt a vesszőt az Úrnak színe elől a mint parancsolta vala néki. 10. És összegyűjték Mózes és Áron a gyülekezetet a kőszikla elé, és monda nékik: Halljátok meg most, ti lázadók! Avagy e + kősziklából fakasszunk-é néktek vizet? (2 Móz. 17:5;2 Móz. 17:6) 10. És összegyűjték Mózes és Áron a gyülekezetet a kőszikla elé, és monda nékik: Halljátok meg most, ti lázadók! Avagy e + kősziklából fakasszunk-é néktek vizet? (2 Móz. 17:5;2 Móz. 17:6) 11. És felemelé Mózes az ő kezét, és megüté a kősziklát az ő vesszejével két ízben; és sok víz ömle ki, és ivék a gyülekezet és az ő barmai. (Zsolt. 78:15;1 Kor. 10:4) 11. És felemelé Mózes az ő kezét, és megüté a kősziklát az ő vesszejével két ízben; és sok víz ömle ki, és ivék a gyülekezet és az ő barmai. (Zsolt. 78:15;1 Kor. 10:4) 12. És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Mivelhogy nem hittetek nékem, hogy megdicsőítettetek volna engem Izráel fiainak szemei előtt: azért + nem viszitek be e községet a földre, a melyet adtam nékik. (4 Móz. 27:14;5 Móz. 1:37) 12. És monda az Úr Mózesnek és Áronnak: Mivelhogy nem hittetek nékem, hogy megdicsőítettetek volna engem Izráel fiainak szemei előtt: azért + nem viszitek be e községet a földre, a melyet adtam nékik. (4 Móz. 27:14;5 Móz. 1:37) 13. Ezek a versengésnek vizei, a melyekért feddőztek Izráel fiai az Úrral; és megdicsőítette magát ő bennök. (2 Móz. 17:7) 13. Ezek a versengésnek vizei, a melyekért feddőztek Izráel fiai az Úrral; és megdicsőítette magát ő bennök. (2 Móz. 17:7) 14. És külde Mózes követeket Kádesből Edom királyához, kik így szólának: Ezt mondja a te atyádfia az Izráel: Te tudod mindazt a nyomorúságot, a mely mi rajtunk esett: (1 Móz. 25:23;1 Móz. 25:26;5 Móz. 23:7) 14. És külde Mózes követeket Kádesből Edom királyához, kik így szólának: Ezt mondja a te atyádfia az Izráel: Te tudod mindazt a nyomorúságot, a mely mi rajtunk esett: (1 Móz. 25:23;1 Móz. 25:26;5 Móz. 23:7) 15. Hogy a mi atyáink alámentek Égyiptomba, és sok ideig laktunk Égyiptomban, és hogy nyomorgatának minket az égyiptombeliek, és a mi atyáinkat. (2 Móz. 2:23) 15. Hogy a mi atyáink alámentek Égyiptomba, és sok ideig laktunk Égyiptomban, és hogy nyomorgatának minket az égyiptombeliek, és a mi atyáinkat. (2 Móz. 2:23) 16. És kiáltottunk az Úrhoz, és meghallgatta a mi szónkat, és + angyalt külde és kihozott minket Égyiptomból; és ímé Kádesben vagyunk a te határodnak végvárosában. (2 Móz. 2:23;Csel. 7:30;Csel. 7:38) 16. És kiáltottunk az Úrhoz, és meghallgatta a mi szónkat, és + angyalt külde és kihozott minket Égyiptomból; és ímé Kádesben vagyunk a te határodnak végvárosában. (2 Móz. 2:23;Csel. 7:30;Csel. 7:38) 17. Hadd mehessünk át a te földeden! Nem megyünk át sem mezőn, sem szőlőn, és kútvizet sem iszunk; az országúton megyünk, és nem térünk sem jobbra, sem balra, míg általmegyünk a te határodon. 17. Hadd mehessünk át a te földeden! Nem megyünk át sem mezőn, sem szőlőn, és kútvizet sem iszunk; az országúton megyünk, és nem térünk sem jobbra, sem balra, míg általmegyünk a te határodon. 18. Felele pedig Edom: Nem mehetsz át az én földemen, hogy fegyverrel ne menjek ellened! 18. Felele pedig Edom: Nem mehetsz át az én földemen, hogy fegyverrel ne menjek ellened! 19. És mondának néki Izráel fiai: A járt úton megyünk fel, és ha a te vizedet iszszuk, én és az én barmaim, megadom annak az árát. Nincs egyéb szándékom csak hogy gyalog mehessek át. (5 Móz. 2:6) 19. És mondának néki Izráel fiai: A járt úton megyünk fel, és ha a te vizedet iszszuk, én és az én barmaim, megadom annak az árát. Nincs egyéb szándékom csak hogy gyalog mehessek át. (5 Móz. 2:6) 20. Az pedig monda: Nem mégy át. És kiméne ő ellene Edom sok néppel és nagy erővel. 20. Az pedig monda: Nem mégy át. És kiméne ő ellene Edom sok néppel és nagy erővel. 21. Mivel nem akará Edom megengedni Izráelnek, hogy általmenjen az ő országán; azért eltére Izráel ő tőle. (Bir. 11:17) 21. Mivel nem akará Edom megengedni Izráelnek, hogy általmenjen az ő országán; azért eltére Izráel ő tőle. (Bir. 11:17) 22. Majd elindulának Kádesből, és jutának Izráel fiai, az egész gyülekezet a Hór hegyére. (4 Móz. 33:37) 22. Majd elindulának Kádesből, és jutának Izráel fiai, az egész gyülekezet a Hór hegyére. (4 Móz. 33:37) 23. És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, a Hór hegyénél, Edom földének határán, mondván: 23. És szóla az Úr Mózesnek és Áronnak, a Hór hegyénél, Edom földének határán, mondván: 24. Áron az ő népeihez takaríttatik: mert nem megy be a földre, a melyet Izráel fiainak adtam, mivelhogy ellenszegültetek az én szómnak a versengésnek vizénél. 24. Áron az ő népeihez takaríttatik: mert nem megy be a földre, a melyet Izráel fiainak adtam, mivelhogy ellenszegültetek az én szómnak a versengésnek vizénél. 25. Vedd Áront és Eleázárt, az ő fiát, és vezesd fel őket a Hór hegyére. (4 Móz. 33:38) 25. Vedd Áront és Eleázárt, az ő fiát, és vezesd fel őket a Hór hegyére. (4 Móz. 33:38) 26. És vetkeztesd le Áront az ő ruháiból, és öltöztesd fel azokba Eleázárt, az ő fiát: mert Áron az ő népéhez takaríttatik, és meghal ott. 26. És vetkeztesd le Áront az ő ruháiból, és öltöztesd fel azokba Eleázárt, az ő fiát: mert Áron az ő népéhez takaríttatik, és meghal ott. 27. És úgy cselekedék Mózes, a mint parancsolta vala az Úr, és felmenének a Hór hegyére az egész gyülekezet láttára. 27. És úgy cselekedék Mózes, a mint parancsolta vala az Úr, és felmenének a Hór hegyére az egész gyülekezet láttára. 28. És Mózes levetkezteté Áront az ő ruháiból, és felöltözteté azokba Eleázárt, az ő fiát. És meghala Áron ott a hegynek tetején, Mózes pedig és Eleázár leszálla a hegyről. 28. És Mózes levetkezteté Áront az ő ruháiból, és felöltözteté azokba Eleázárt, az ő fiát. És meghala Áron ott a hegynek tetején, Mózes pedig és Eleázár leszálla a hegyről. 29. És látá az egész gyülekezet, hogy meghalt vala Áron, és siratá Áront harmincz napig Izráelnek egész háza. (5 Móz. 34:8;1 Móz. 50:3) 29. És látá az egész gyülekezet, hogy meghalt vala Áron, és siratá Áront harmincz napig Izráelnek egész háza. (5 Móz. 34:8;1 Móz. 50:3)