1. És láték egy angyalt leszállani a mennyből, a kinél vala a mélységnek kulcsa, és egy nagy láncz a kezében. (Jel. 9:1) 2. És megfogá a sárkányt, azt a régi kígyót, a ki az ördög és Sátán, és megkötözé azt ezer esztendőre. (Jel. 12:9;2 Pét. 2:4) 3. És veté őt a mélységbe, és bezárá azt és bepecsételé ő felette, hogy többé el ne hitesse a népeket, míg betelik az ezer esztendő; azután el kell néki oldoztatni egy kevés időre. (Jel. 20:7;Jel. 20:8) 4. És láték királyiszékeket, és leülének azokra, és adaték nékik ítélettétel; és látám azoknak lelkeit, a kiknek fejöket vették a Jézus bizonyságtételéért + és az Isten beszédéért, és a kik nem imádták a fenevadat, sem annak képét, és nem vették annak bélyegét homlokukra és kezeikre; és éltek és uralkodtak ++ a Krisztussal ezer esztendeig. (1 Kor. 6:2;Jel. 1:9;Jel. 6:9;Jel. 19:10;Jel. 13:12;Jel. 13:16;Róm. 8:17) 5. A többi halottak pedig meg nem elevenedének, mígnem betelik az ezer esztendő. Ez az első feltámadás. 6. Boldog és szent, a kinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak; hanem lesznek az Istennek és a + Krisztusnak papjai, és uralkodnak ő vele ezer esztendeig. (Jel. 2:11;Jel. 1:6;Jel. 5:10;1 Pét. 2:5;1 Pét. 2:9;Ésa. 61:6) 7. És mikor eltelik az ezer esztendő, a Sátán eloldatik az ő fogságából. (Jel. 20:3) 8. És kimegy, hogy elhitesse a föld négy szegletén lévő népeket, a Gógot és a Magógot, hogy egybegyűjtse + őket háborúra, a kiknek száma, mint a tenger fövenye. (Ezék. 38:2;Jel. 16:14) 9. És feljövének a föld szélességére, és körülvevék a szentek táborát és a szeretett várost; és Istentől a mennyből tűz szálla alá, és megemészté azokat. 10. És az ördög, a ki elhitette őket, vetteték a tűz és kénkő tavába, a hol van a fenevad és a hamis próféta; és kínoztatnak éjjel és nappal örökkön örökké. (Jel. 19:20) 11. És láték egy nagy fehér királyiszéket, és a rajta űlőt, a kinek tekintete elől eltűnék a föld és az ég, és helyök nem találtaték. 12. És látám a halottakat, nagyokat és kicsinyeket, állani az Isten előtt; és könyvek nyittatának meg, majd egy más könyv nyittaték meg, a mely + az életnek könyve; és megítéltetének a halottak azokból, a mik a könyvekbe voltak írva, az ő cselekedeteik szerint. (Dán. 7:10;Jel. 3:5;Jel. 13:8;Jel. 21:27;2 Móz. 32:32;Zsolt. 69:29;Fil. 4:3;Jel. 2:23;Jel. 22:12;Zsolt. 62:13;Jer. 17:10;Jer. 32:19;Mát. 16:27;Róm. 2:6;1 Kor. 3:8;2 Kor. 5:10) 13. És a tenger kiadá a halottakat, a kik ő benne voltak; és a halál és a pokol is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint. (Jel. 20:12) 14. A pokol pedig és a halál vettetének a tűznek + tavába. Ez a második halál, a tűznek tava. (1 Kor. 15:26;1 Kor. 54:55;Jel. 19:20;Jel. 2:11;Jel. 21:8) 15. És ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték.