1. Manasse tizenkét esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és ötvenöt esztendeig uralkodott Jeruzsálemben, és az ő anyjának Hefsiba volt a neve. (2 Krón. 33:1) 2. És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, a pogányok útálatossága szerint, a kiket az Úr kiűzött volt az Izráel fiai elől: 3. Mert újra megépítette a magaslatokat, a melyeket Ezékiás, az ő atyja lerontott, és oltárokat emelt a Baálnak, és állított Aserát, + mint a hogy Akháb, az Izráel királya cselekedett volt, és imádta az összes mennyei seregeket és azoknak szolgált. (2 Kir. 18:4;1 Kir. 16:30;1 Kir. 16:33;4 Móz. 4:19) 4. És oltárokat is épített az Úr házában, a mely felől azt mondotta volt az Úr: Jeruzsálemben helyheztetem az én nevemet! (1 Kir. 9:3) 5. Oltárokat épített az egész mennyei seregnek, az Úr házának mind a két pitvarában. (2 Kir. 23,11., 2 Kir. 12,.) 6. És átvivé a fiát a tűzön, és igézést és jegymagyarázást űzött és ördöngösöket és titokfejtőket + tartott; sok gonosz dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, hogy őt haragra ingerelje. (2 Kir. 16:3;5 Móz. 18:10;3 Móz. 20:2;3 Móz. 20:6) 7. És az Asera-bálványt, a melyet készített, bevitte abba a házba, a mely felől azt mondotta volt az Úr Dávidnak és az ő fiának, Salamonnak: Ebben a házban és Jeruzsálemben, a melyet magamnak választottam Izráelnek minden nemzetségei közül, helyheztetem az én nevemet mindörökké; (1 Kir. 9:3;2 Krón. 6:6) 8. És ki nem mozdítom többé Izráel lábát erről a földről, a melyet adtam az ő eleiknek, ha szorgalmatosan az én parancsolatim szerint cselekesznek, és az egész törvény szerint, a melyet nékik Mózes, az én szolgám parancsolt. (2 Sám. 7:10) 9. Ők azonban nem engedelmeskedtek, mert tévelygésbe ejté őket Manasse, hogy még gonoszabbul viseljék magokat azoknál a pogányoknál, a kiket az Úr kivesztett az Izráel fiai elől. 10. Akkor szóla az Úr az ő szolgái, a próféták által, mondván: 11. Mivelhogy Manasse, Júda királya ezeket az útálatosságokat cselekedte, gonoszabb dolgokat cselekedvén mindazoknál, a melyeket az ő előtte való Emoreusok cselekedtek vala, a Júdát is vétekbe ejtette az ő bálványai által: (Jer. 15:4;Ezék. 16:43;Ezék. 16:48) 12. Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Íme, én oly veszedelmet hozok Jeruzsálemre és Júdára, hogy mindenkinek, a ki azt hallja, megcsendül bele mind a két füle. (Jer. 19:3) 13. És kiterjesztem Jeruzsálemre a Samaria mérő-zsinórját és az Akháb házának mértékét; + és kitörlöm Jeruzsálemet, mint kitörlik a tálat, és kitörölve leborítják azt, (2 Kir. 17:5;2 Kir. 17:6;2 Kir. 17:18;2 Kir. 10:8;2 Kir. 10:11;1 Kir. 21:22;1 Kir. 21:24;Jer. 52:7;Jer. 52:14;Jer. 52:24;Jer. 52:27) 14. És elhagyom az én örökségem maradékát, és adom őt ellenségei kezébe, és zsákmánya és ragadománya lesz minden ellenségeinek; 15. Azért, mert gonoszul cselekedtek én előttem, és engem haragra ingerlettek az ő atyáiknak Égyiptomból való kijövetelök napjától fogva, mind e mai napig. 16. És Manasse nagyon sok ártatlan vért is ontott ki, úgy hogy Jeruzsálem minden felől megtelt vele, azon a vétkén + kivül, a melylyel vétekbe ejtette Júdát, gonoszul cselekedvén az Úr szemei előtt. (2 Kir. 24:3;2 Kir. 24:4;2 Kir. 21:2;2 Kir. 21:9) 17. Manassénak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei és az ő vétke, a melyet cselekedett, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében? (2 Krón. 32:2;2 Krón. 32:16) 18. És elaluvék Manasse az ő atyáival, és eltemetteték az ő háza mellett lévő kertben, az Uzza kertjében, és az ő fia, Amon uralkodék helyette. 19. Amon huszonkét esztendős volt, mikor uralkodni kezdett, és két esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; az ő anyjának neve Mésullémet volt, a Jóthabeli Hárus leánya. (2 Krón. 33:21;2 Krón. 33:24) 20. És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, a mint cselekedett Manasse, az ő atyja. 21. És tökéletesen azon az úton járt, a melyen járt volt az ő atyja, és szolgált a bálványoknak, a kiknek szolgált volt atyja, és azokat imádta. (2 Kir. 21:2;2 Kir. 21:11) 22. És elhagyta az Urat, atyái Istenét, és nem járt az Úrnak útában. (3 Móz. 26:14;3 Móz. 26:33) 23. És pártot ütöttek Amon ellen a maga szolgái, és megölték a királyt az ő házában. 24. De a föld népe levágta mindazokat, a kik pártot ütöttek volt Amon király ellen, és a föld népe királylyá tevé az ő fiát, Jósiást, helyette. 25. Amonnak egyéb dolgai pedig, a melyeket cselekedett, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében? (2 Krón. 33:21) 26. És eltemeték őt az ő sírjába, Uzza kertjében, és fia, Jósiás lett a király ő helyette. (2 Kir. 21:18)