1. Jövendölés a tenger pusztasága ellen. Mint szélvészek, délen tombolók, úgy jő a pusztából, rettenetes földről. 2. Kemény látás jelentetett meg nékem: a csalárd csal, a pusztító pusztít. Jőjj fel Élám, szálld meg Madai, minden ő fohászkodásának véget vetek. (Ésa. 33:1) 3. Ezért ágyékim telvék fájdalommal, és kínok fogtak el, mint a szűlő asszony kínjai: gyötrődöm hallása miatt, és megrémültem látása miatt. (Zsolt. 69:24) 4. Reszket szívem, iszonyúság rettent, a kedves éjszakát remegéssé tevé nékem. (Jób. 7:3) 5. Teríts asztalt, vigyázzon a vigyázó, egyetek, igyatok; föl fejedelmek, kenjétek a paizst! (2 Sám. 1:21;Jer. 51:11) 6. Mert így szólott hozzám az Úr: Menj és állass őrállót, a mit lát, mondja meg. 7. És látott lovas csapatot, páros lovagokat, szamaras csapatot, tevés csapatot, és nagy figyelmesen hallgatott. 8. És kiálta, mint oroszlán: Uram az őrtoronyban állok szüntelen napestig, és őrhelyemen állok egész éjszakákon. 9. És ímé, lovas csapat jött, páros lovagok, és szólott és mondá: Elesett, elesett Babilon, s isteneinek minden faragott képeit a földre zúzták le. (Jer. 51:8) 10. Oh én cséplésem és szérűmnek fia, a mit hallottam a seregek Urától, Izráel Istenétől, azt jelentém meg néktek! 11. Jövendölés Dúma ellen: Seirből így kiáltnak hozzám: Vigyázó! meddig még az éjszaka, meddig még ez éj? (1 Móz. 25:14;1 Krón. 1:30) 12. Szólt a vigyázó: Eljött a reggel, az éjszaka is; ha kérdeni akartok, kérdjetek, forduljatok vissza és jertek el! 13. Jövendölés Arábia ellen: Az erdőben háltok Arábiában, Dédán utazó seregei. 14. A szomjazó elé hozzatok vizet! Témá följének lakosi kenyerökkel jönnek a bujdosó elébe. (Bir. 8:5;Jób. 6:19;Jób. 6:20) 15. Mert az ellenség fegyver előtt bujdosnak, a kivont fegyver előtt és a felvont kézívek előtt és a nehéz harcz előtt. 16. Mert így szólott hozzám az Úr: Még egy esztendő, mely mint a béresnek esztendeje, és elvész Kédárnak minden dicsősége; (Ésa. 16:14) 17. És Kédár vitéz fiainak kézíve számának maradéka megkevesedik; mert az Úr, Izráel Istene mondá. (Ésa. 10:19)