SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
JÁNOS APOSTOLNAK MENNYEI JELENÉSEKRŐL VALÓ KÖNYVE
21. fejezet
1. Ezután láték új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt vala; és a tenger többé nem vala. (Ésa. 65:17; Ésa. 66:22; 2 Pét. 3:13)
2. És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, a mely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára + felékesített menyasszony. (Jel. 13:12; Gal. 4:26; Zsid. 11:10; Zsid. 12:22; Zsid. 13:14; 2 Kor. 11:2; Eféz. 5:25; Eféz. 5:27)
3. És hallék nagy szózatot, a mely ezt mondja vala az égből: Ímé az Isten sátora az emberekkel van, és velök lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velök, az ő Istenök. (2 Kor. 6:16; Ezék. 37:27)
4. És az Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről; és a halál + nem lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak. (Jel. 7:17; Ésa. 25:8; Jel. 20:14; 1 Kor. 15:26; 1 Kor. 15:54; Ésa. 35:10)
5. És monda az, a ki a királyiszéken ül vala: Ímé mindent újjá + teszek. És monda nékem: Írd meg, mert e beszédek hívek és igazak. (Jel. 4:2; Jel. 20:11; Ésa. 43:19; 2 Kor. 5:17)
6. És monda nékem: Meglett. Én vagyok az Alfa + és az Omega, a kezdet és a vég. Én a szomjazónak adok az élet ++ vizének forrásából ingyen. (Jel. 16:17; Jel. 1:8; Jel. 22:13; Ésa. 41:4; Ésa. 44:6; Jel. 22:17; Ésa. 51:1; Ján. 4:10; Ján. 4:14; Ján. 7:37)
7. A ki győz, örökségül nyer mindent; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem.
8. A gyáváknak pedig és hitetleneknek, és útálatosoknak és gyilkosoknak, és paráznáknak és bűbájosoknak, és bálványimádóknak és minden hazugoknak, azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, a mi a második + halál. (Jel. 22:15; 1 Kor. 6:9; Gal. 5:21; Eféz. 5:5; 1 Tim. 1:9; 1 Tim. 1:10; Jel. 2:11; Jel. 20:14)
9. És jöve hozzám egy a hét angyal közül, a kinél a hét utolsó csapással telt hét pohár vala, és szóla nékem, mondván: Jer, megmutatom néked a menyasszonyt, a + Bárány feleségét. (Jel. 15:1; Jel. 15:6; Jel. 15:7; Jel. 21:2; Jel. 19:7)
10. És elvive engem lélekben egy nagy és magas hegyre és megmutatá nékem azt a nagy várost, a szent Jeruzsálemet, a mely Istentől szállott alá a mennyből. (Jel. 21:2; Gal. 4:26; Zsid. 12:22)
11. Benne vala az Isten dicsősége; és annak világossága hasonló vala a legdrágább kőhöz, úgymint kristálytiszta jáspis kőhöz;
12. És nagy és magas kőfala vala, tizenkét kapuja, és a kapukon tizenkét angyal, és felírott nevek, a melyek az Izráel fiai tizenkét törzsének nevei: (Ezék. 48:31; Ezék. 48:34)
13. Napkeletről három kapu; északról három kapu; délről három kapu: napnyugotról három kapu.
14. És a város kőfalának tizenkét alapja vala, és azokon a Bárány tizenkét apostolának + nevei. (Eféz. 2:20; Mát. 10:2; Mát. 10:4)
15. A ki pedig én velem beszéle, annál vala egy arany vessző, hogy megmérje a várost, és annak kapuit és kőfalát. (Ezék. 40:3; Zak. 2:1)
16. És a város négyszögben fekszik, és a hossza annyi, mint a szélessége. És megméré a várost a vesszővel tizenkétezer futamatnyira: annak hosszúsága és szélessége és magassága egyenlő.
17. És megméré annak kőfalát száznegyvennégy singre, ember mértékével, azaz angyaléval.
18. És kőfalának rakása jáspisból vala; a város pedig tiszta arany, tiszta üveghez hasonló.
19. És a város kőfalának alapjai ékesítve valának mindenféle drágakövekkel. Az első alap jáspis; a második zafir; a harmadik kálczédon; a negyedik smaragd;
20. Az ötödik sárdonix; a hatodik sárdius; a hetedik krizolitus; a nyolczadik berillus; a kilenczedik topáz; a tizedik krisopráz; a tizenegyedik jáczint; a tizenkettedik amethist.
21. A tizenkét kapu pedig tizenkét gyöngy; minden egyes kapu egy-egy gyöngyből vala; és a város utczája tiszta arany, olyan mint az átlátszó üveg.
22. És templomot nem láttam abban: mert az Úr, a mindenható Isten annak temploma, és a Bárány.
23. És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne; mert az Isten dicsősége megvilágosította azt, és annak szövétneke a Bárány. (Jel. 22:5; Ésa. 60:19; Ésa. 60:20; Zak. 14:7)
24. És a pogányok, a kik megtartatnak, annak világosságában járnak; és a föld királyai az ő dicsőségöket és tisztességöket abba viszik. (Ésa. 60:3)
25. És annak kapui be nem záratnak nappal (+ éjszaka ugyanis ott nem lesz); (Ésa. 60:11; Ésa. 60:20; Zak. 14:7)
26. És a pogányok dicsőségét és tisztességét abba viszik. (Ésa. 60:11)
27. És nem megy abba be semmi tisztátalan, sem a ki útálatosságot és hazugságot cselekszik, hanem csak a kik beírattak az + élet könyvébe, a mely a Bárányé. (Jel. 21:8; Jel. 22:15; Jel. 3:5; Jel. 13:8; Jel. 20:12; 2 Móz. 32:32; Zsolt. 69:29; Fil. 4:3)