1. Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb. (Préd. 7:1) 2. A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi. (Péld. 29:13) 3. Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják. (Péld. 27:12) 4. Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet. (Zsolt. 34:13;Zsolt. 34:16) 5. Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól. 6. Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól. (Péld. 22:15) 7. A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak. 8. A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik. (Jób. 4:8) 9. Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek. (Péld. 21:20;2 Kor. 9:6;2 Kor. 9:9) 10. Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás. 11. A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király. (Zsolt. 101:6) 12. Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja. 13. A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném. (Péld. 21:25;Péld. 26:13) 14. Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik. (Péld. 23:27;Préd. 7:26) 15. A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt. (Péld. 13:24;Péld. 19:18;Péld. 24:17) 16. A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut. (Péld. 22:22;Péld. 22:23) 17. Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra. 18. Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon! 19. Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged. 20. Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban? 21. Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek. 22. Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban; (Péld. 22:16;Zak. 7:10) 23. Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja. (2 Móz. 22:22;2 Móz. 22:24;Jób. 31:21;Jób. 31:23) 24. Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj; 25. Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak. 26. Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek. (Péld. 6:1;Péld. 6:3;Péld. 11:15) 27. Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad? (5 Móz. 22:26;5 Móz. 22:27) 28. Ne bontsd el a régi + határt, melyet csináltak a te eleid. (2 Móz. 19:14;2 Móz. 27:17;Péld. 23:10) 29. Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között. (1 Kir. 11:28)