1. És kijővén Jézus a templomból, tovább méne; és hozzámenének az ő tanítványai, hogy mutogassák néki a templom épületeit. (Márk. 13:1;Márk. 13:37;Luk. 21:5;Luk. 21:36) 2. Jézus pedig monda nékik: Nem látjátok-é mind ezeket? Bizony mondom néktek: Nem marad itt kő kövön, mely le nem romboltatik. (Márk. 13:2;Luk. 19:44;Luk. 21:6) 3. Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének? 4. És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket, 5. Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek. (Mát. 24:24;Csel. 5:36;Csel. 5:37;1 Ján. 2:18) 6. Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég. 7. Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé. 8. Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete. 9. Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért. (Mát. 10:17;Mát. 10:22;Ján. 16:2) 10. És akkor sokan megbotránkoznak, és elárulják egymást, és gyűlölik egymást. 11. És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek. (Mát. 7:15;1 Ján. 4:1) 12. És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül. (2 Thess. 2:10;2 Tim. 3:1;2 Tim. 3:5) 13. De a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül. (Mát. 10:22) 14. És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, + bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég. (Mát. 28:19;Mát. 10:18) 15. Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse meg): (Dán. 9:26;Dán. 9:27;Dán. 12:11) 16. Akkor, a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre; 17. A ház tetején levő ne szálljon alá, hogy házából valamit kivigyen; (Luk. 17:31) 18. És a mezőn levő ne térjen vissza, hogy az ő ruháját elvigye. 19. Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokon a napokon. 20. Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon: (Csel. 1:12) 21. Mert akkor nagy nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem lesz soha. (Dán. 12:1) 22. És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok. 23. Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Ímé, itt a Krisztus, vagy amott; ne higyjétek. (Márk. 13:21;Luk. 17:23) 24. Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is. (Mát. 24:5;Mát. 24:11) 25. Ímé eleve megmondottam néktek. 26. Azért ha azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van; ne menjetek ki. Ímé a belső szobákban; ne higyjétek. 27. Mert a miképen a villámlás napkeletről támad és ellátszik egész napnyugtáig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is. (Luk. 17:23;Luk. 17:24) 28. Mert a hol a dög, oda gyűlnek a keselyűk. (Jób. 39:30;Hab. 1:8;Luk. 17:37) 29. Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek. (Ésa. 13:6;Ésa. 13:10;Jóel. 3:15;2 Pét. 3:10) 30. És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég + felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. (Mát. 25:31;Mát. 26:64;Márk. 13:26;Márk. 14:62;Jel. 1:7;Jel. 19:11;Dán. 7:13;Dán. 7:14) 31. És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig. (1 Kor. 15:52;1 Thess. 4:16;Jel. 8:12) 32. A fügefáról vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár: (Márk. 13:28;Luk. 21:29) 33. Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt. 34. Bizony mondom néktek, el nem múlik ez a nemzetség, mígnem mindezek meglesznek. 35. Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak. (Mát. 5:18;Luk. 21:33) 36. Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül. (1 Thess. 5:2) 37. A miképen pedig a Noé napjaiban vala, akképen lesz az ember Fiának eljövetele is. (1 Móz. 6:11;1 Móz. 6:13;Luk. 17:26;Luk. 17:27) 38. Mert a miképen az özönvíz előtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, a melyen Noé a bárkába méne. 39. És nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: akképen lesz az ember Fiának eljövetele is. 40. Akkor ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. (Luk. 17:35;Luk. 17:36) 41. Két asszony őröl a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. 42. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok. (Mát. 25:13;Luk. 12:39;Luk. 12:46) 43. Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jő el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön. 44. Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia. (Mát. 25:13;Márk. 13:33;Luk. 12:40;Jel. 16:15) 45. Kicsoda hát a hű és bölcs szolga, a kit az ő ura gondviselővé tőn az ő házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt? (Luk. 12:42;Luk. 12:46) 46. Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ily munkában talál. (Luk. 12:37) 47. Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt. (Mát. 25:21;Mát. 25:23) 48. Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt; (Préd. 8:11) 49. És az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene: 50. Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja, 51. És ketté vágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás. (Mát. 8:12)