1. Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják. 2. A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják. 3. Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét. 4. Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze. 5. Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által; 6. Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van. 7. Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt. 8. Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon. 9. Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja. 10. A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme. 11. Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza. 12. De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye? 13. Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található. 14. A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen. 15. Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető. (Péld. 3:13;Péld. 3:18;Péld. 8:11;Péld. 8:19) 16. Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral. (Péld. 16:16) 17. Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető. 18. Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél. 19. Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze. (Zsolt. 19:11) 20. A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek? 21. Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van. 22. A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! 23. Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét. (Péld. 8:1;Péld. 8:13) 24. Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt. (Zsolt. 33:13;Zsolt. 33:14) 25. Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette; 26. Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat: 27. Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt. 28. Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás. (Zsolt. 111:10;Péld. 1:7;Péld. 8:13)