1. Hasonlóképen az asszonyok engedelmeskedjenek az ő férjöknek, hogy ha némelyek nem engedelmeskednének is az ígének, feleségük magaviselete által íge nélkül is megnyeressenek; (Eféz. 5:22;Eféz. 5:24;1 Móz. 3:16;Tit. 2:5;1 Kor. 7:13) 2. Szemlélvén a ti félelemben való feddhetetlen életeteket. (1 Pét. 1:17;1 Pét. 2:18) 3. A kinek ékessége ne legyen külső, hajuknak fonogatásából és aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevéséből való; (1 Tim. 2:9;1 Tim. 2:10;Ésa. 3:18;Ésa. 3:19) 4. Hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, a mi igen becses az Isten előtt. (Eféz. 3:16;Eféz. 4:2) 5. Mert így ékesítették magokat hajdan ama szent asszonyok is, a kik Istenben reménykedtek, engedelmeskedvén az ő férjöknek. (1 Móz. 3:16) 6. Miként Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, urának nevezvén őt, a kinek gyermekei lettek, ha jót cselekesztek, és semmi félelemtől nem rettegtek. (1 Móz. 18:12;Gal. 4:26;Gal. 4:27;Ésa. 51:2;Péld. 3:25) 7. A férfiak hasonlóképen, együtt lakjanak értelmes módon feleségükkel,az asszonyi nemnek, mint gyöngébb edénynek, tisztességet tévén, mint a kik örökös társaik az élet kegyelmében; hogy a ti imádságaitok meg ne hiúsuljanak. (Eféz. 5:25;Eféz. 5:26;1 Kor. 7:3;1 Kor. 7:5;Gal. 3:28;Mát. 6:14;Mát. 6:15;1 Tim. 2:8) 8. Végezetre mindnyájan legyetek egyértelműek, rokonérzelműek, atyafiszeretők, irgalmasak, kegyesek: (Fil. 3:16;Kol. 3:12) 9. Nem fizetvén gonoszszal a gonoszért, avagy szidalommal a szidalomért; sőt ellenkezőleg áldást mondván, tudva, hogy arra hivattatok el, hogy áldást örököljetek, (1 Pét. 2:15;1 Pét. 2:23;Róm. 12:17;Mát. 5:44;Mát. 6:14;Mát. 6:15;Gal. 3:14) 10. Mert a ki akarja az életet szeretni, jó napokat látni, tiltsa meg nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot: (Zsolt. 34:13;Zsolt. 34:14;Zsolt. 34:15;Péld. 21:23;Jak. 1:13;Jak. 1:19;Jak. 4:11) 11. Forduljon el a gonosztól, és cselekedjék jót; keresse a békességet, és kövesse azt. (1 Thess. 5:15;Zsid. 12:14;1 Tim. 6:11;Zsolt. 34:16;Zsolt. 34:17) 12. Mert az Úr szemei az igazakon vannak, és az ő fülei azoknak könyörgésein; az Úr orczája pedig a gonoszt cselekvőkön. 13. És kicsoda az, a ki bántalmaz titeket, ha a jónak követői lesztek? (Róm. 8:28;Róm. 8:33;3 Ján. 1:11) 14. De ha szenvedtek is az igazságért, boldogok vagytok,azoktól való félelemből pedig ne féljetek, se zavarba ne essetek; (1 Pét. 2:20;1 Pét. 4:14;Ésa. 8:12;Ésa. 51:7) 15. Az Úr Istent pedig szenteljétek meg a ti szívetekben. Mindig készek legyetek megfelelni mindenkinek, a ki számot kér tőletek a bennetek levő reménységről, szelídséggel és félelemmel: (Ésa. 8:13;Kol. 4:6;Fil. 2:12) 16. Jó lelkiismeretetek lévén; hogy a miben rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, megszégyenüljenek a kik gyalázzák a ti Krisztusban való jó élteteket. (1 Pét. 2:12;2 Kor. 1:12;Csel. 24:16) 17. Mert jobb ha jót cselekedve szenvedtek, ha így akarja az Isten akarata, hogynem gonoszt cselekedve. (1 Pét. 1:6;1 Pét. 2:20;1 Pét. 4:14;1 Pét. 4:15) 18. Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén lélek szerint; (1 Pét. 4:1;Róm. 6:10;Róm. 5:6;Eféz. 3:12;2 Kor. 13:4;1 Tim. 3:16;Róm. 9:5) 19. A melyben elmenvén, a tömlöczben lévő lelkeknek is prédikált, (1 Pét. 4:6;2 Pét. 2:4;2 Pét. 2:5;Róm. 10:7;Csel. 2:27) 20. A melyek engedetlenek voltak egykor, mikor egyszer várt az Isten béketűrésre a Noé napjaiban, a bárka készítésekor, a melyben kevés, azaz nyolcz lélek tartatott meg víz által; (Mát. 24:37;Mát. 24:38;1 Móz. 7:13;2 Pét. 2:5;2 Pét. 3:5;2 Pét. 3:6) 21. A mi minket is megtart most képmás gyanánt, mint keresztség, a mi nem a test szenyjének lemosása, hanem jó lelkiismeret keresése Isten iránt, a Jézus Krisztus feltámadása által; (Eféz. 5:26;Zsid. 10:22;Zsid. 9:9;Zsid. 9:10;Róm. 6:4) 22. A ki Istennek jobbján van, felmenvén a mennybe; a kinek alávettettek az angyalok, hatalmasságok és erők. (Zsid. 12:2;Eféz. 1:20;Eféz. 1:21)