1. Ímé, igazság szerint uralkodik a király, és a fejedelmek fők lesznek az ítélettételben; 2. Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön. 3. És nem lesznek zárva többé a látóknak szemei, és a hallók fülei figyelmeznek; 4. A hebehurgyák szíve ismerni tanul, és a dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól. 5. Nem nevezik a bolondot többé nemesnek, és a csalárdot sem hívják nagylelkűnek. 6. Mert a bolond csak bolondot beszél, és az ő szíve hamisságot forral, hogy istentelenséget cselekedjék, és szóljon az Úr ellen tévelygést, hogy az éhező lelkét éhen hagyja, és a szomjazó italát elvegye. (Zsolt. 10:4;Zsolt. 10:5;Zsolt. 10:6;Zsolt. 14:1) 7. A csalárdnak eszközei csalárdok, ő álnokságot tervel, hogy elveszesse az alázatosokat hazug beszéddel, ha a szegény igazat szólna is. (Zsolt. 11:2;Zsolt. 11:3;Zsolt. 17:9;Zsolt. 17:11;Zsolt. 36:2;Zsolt. 36:4;Zsolt. 37:12;Zsolt. 37:14) 8. De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad. 9. Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam', és ti elbizakodott leányzók, vegyétek füleitekbe beszédem'! (Ámós. 6:1;Ámós. 4:1;Ésa. 3:17;Ésa. 3:28) 10. Kevés idő multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz. 11. Reszkessetek ti gondtalanok, rettenjetek meg, ti elbizakodottak; vetkezzetek mezítelenre és övezzétek fel ágyékaitokat gyászruhával. 12. Gyászolják az emlőket, a szép mezőket, a termő szőlőtőket. 13. Népemnek földét tüske, tövis verte fel, és az örvendő városnak minden öröm-házait; 14. A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek. 15. Míglen kiöntetik reánk a lélek a magasból, és lészen a puszta termőfölddé, és a termőföld erdőnek tartatik; (Ésa. 29:17;Ésa. 41:18;Ésa. 43:19;Ésa. 44:3;Jóel. 2:28;Jóel. 2:30;Luk. 24:49;Csel. 1:8) 16. És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termőföldön; (Zsolt. 85:12) 17. És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké. 18. Népem békesség hajlékában lakozik biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban. (Ésa. 33:7;Ésa. 52:7;Ésa. 54:13) 19. De jégeső hull és megdől az erdő, és a város elsülyedve elsülyed! (Ésa. 10:18;Ésa. 10:19;Ésa. 10:33;Ésa. 10:34;Ésa. 28:2) 20. Oh boldogok ti, a kik minden vizek mellett vettek, és szabadon eresztitek a barmok és szamarak lábait!