1. Ez pedig az áldás, a melylyel megáldá Mózes, az Istennek embere, Izráel fiait az ő halála előtt. (1 Móz. 49:1;1 Móz. 49:28) 1. Ez pedig az áldás, a melylyel megáldá Mózes, az Istennek embere, Izráel fiait az ő halála előtt. (1 Móz. 49:1;1 Móz. 49:28) 2. Monda ugyanis: Az Úr a Sinai hegyről jött, és Szeirből támadt fel nékik; Párán hegyéről ragyogott elő, tízezer szent közül jelent meg, jobbja felől tüzes törvény vala számukra. (5 Móz. 5:4;2 Móz. 19:18;2 Móz. 20:1;2 Móz. 20:2) 2. Monda ugyanis: Az Úr a Sinai hegyről jött, és Szeirből támadt fel nékik; Párán hegyéről ragyogott elő, tízezer szent közül jelent meg, jobbja felől tüzes törvény vala számukra. (5 Móz. 5:4;2 Móz. 19:18;2 Móz. 20:1;2 Móz. 20:2) 3. Bizony szereti ő a népeket! Mind kezednél vannak az ő szentjei, oda szegődnek, a te lábaidhoz, és hallgatják a te beszédeidet. 3. Bizony szereti ő a népeket! Mind kezednél vannak az ő szentjei, oda szegődnek, a te lábaidhoz, és hallgatják a te beszédeidet. 4. Törvényt parancsolt nékünk Mózes, örökségül + Jákób községének. (2 Móz. 19:17;2 Móz. 20:19;2 Móz. 20:21;Zsolt. 147:19;Zsolt. 147:20) 4. Törvényt parancsolt nékünk Mózes, örökségül + Jákób községének. (2 Móz. 19:17;2 Móz. 20:19;2 Móz. 20:21;Zsolt. 147:19;Zsolt. 147:20) 5. És király lőn Jesurunban, mikor összegyűltek a népnek fejei, és együtt voltak Izráel törzsei. 5. És király lőn Jesurunban, mikor összegyűltek a népnek fejei, és együtt voltak Izráel törzsei. 6. Éljen Rúben és meg ne haljon; és száma legyen embereinek. 6. Éljen Rúben és meg ne haljon; és száma legyen embereinek. 7. Ez pedig a Júda áldása; és monda: Hallgasd meg Uram a Júda szavát, és vidd be őt az ő népéhez. Az ő keze elégséges legyen néki, de légy segítsége az ő szorongatói ellen. (1 Móz. 49:10) 7. Ez pedig a Júda áldása; és monda: Hallgasd meg Uram a Júda szavát, és vidd be őt az ő népéhez. Az ő keze elégséges legyen néki, de légy segítsége az ő szorongatói ellen. (1 Móz. 49:10) 8. Léviről pedig monda: A te Thummimod és Urimod a te kegyes férfiadé, akit megkísértél Masszában, a kivel perbe szálltál Mériba vizeinél. (2 Móz. 17:1;2 Móz. 17:7;4 Móz. 20:2;4 Móz. 20:13) 8. Léviről pedig monda: A te Thummimod és Urimod a te kegyes férfiadé, akit megkísértél Masszában, a kivel perbe szálltál Mériba vizeinél. (2 Móz. 17:1;2 Móz. 17:7;4 Móz. 20:2;4 Móz. 20:13) 9. A ki azt mondta az ő atyjáról és anyjáról: Nem láttam őt; és az ő atyjafiait nem ismerte, fiaival sem gondolt; mert megtartották a te beszédedet, és ragaszkodtak szövetségedhez. (2 Móz. 32:26;2 Móz. 32:29) 9. A ki azt mondta az ő atyjáról és anyjáról: Nem láttam őt; és az ő atyjafiait nem ismerte, fiaival sem gondolt; mert megtartották a te beszédedet, és ragaszkodtak szövetségedhez. (2 Móz. 32:26;2 Móz. 32:29) 10. Tanítják a te végzéseidre Jákóbot, és a te törvényedre Izráelt; füstölőt tesznek a te orczád elé, és égőáldozatot a te oltárodra. (Malak. 2:4;Malak. 2:7) 10. Tanítják a te végzéseidre Jákóbot, és a te törvényedre Izráelt; füstölőt tesznek a te orczád elé, és égőáldozatot a te oltárodra. (Malak. 2:4;Malak. 2:7) 11. Áldd meg Uram az ő erejét, és az ő kezének munkája legyen kedves előtted! Törd meg derekukat a reá támadóknak és az ő gyűlölőinek, hogy fel ne kelhessenek! 11. Áldd meg Uram az ő erejét, és az ő kezének munkája legyen kedves előtted! Törd meg derekukat a reá támadóknak és az ő gyűlölőinek, hogy fel ne kelhessenek! 12. Benjáminról monda: Az Úrnak kedveltje! Bátorságban lakozik mellette, fedezi őt minden időben, és az ő vállai között lakik. 12. Benjáminról monda: Az Úrnak kedveltje! Bátorságban lakozik mellette, fedezi őt minden időben, és az ő vállai között lakik. 13. Józsefről pedig monda: Áldott az Úrtól az ő földje az égnek kincseivel, a harmattal és az alant elterülő mélységes vizekkel; (1 Móz. 49:22;1 Móz. 49:26) 13. Józsefről pedig monda: Áldott az Úrtól az ő földje az égnek kincseivel, a harmattal és az alant elterülő mélységes vizekkel; (1 Móz. 49:22;1 Móz. 49:26) 14. A nap érlelte drága terméssel; és a hold sarjasztotta drágaságokkal; 14. A nap érlelte drága terméssel; és a hold sarjasztotta drágaságokkal; 15. És az ős hegyek javaival, és az örök halmok drágaságaival; 15. És az ős hegyek javaival, és az örök halmok drágaságaival; 16. A földnek drágaságaival és bőségével. A csipkebokorban lakozónak jó kedve szálljon Józsefnek fejére, az ő atyjafiai közül kiválasztottnak koponyájára! (2 Móz. 3:2;2 Móz. 3:4) 16. A földnek drágaságaival és bőségével. A csipkebokorban lakozónak jó kedve szálljon Józsefnek fejére, az ő atyjafiai közül kiválasztottnak koponyájára! (2 Móz. 3:2;2 Móz. 3:4) 17. Tehenének első fajzása dicsőségére van; szarvai bivalyszarvak; népeket öklel azokkal mindenfelé a földnek széléig. És ezek Efraim tízezrei és Manassé ezrei. (1 Móz. 48:1;1 Móz. 48:5) 17. Tehenének első fajzása dicsőségére van; szarvai bivalyszarvak; népeket öklel azokkal mindenfelé a földnek széléig. És ezek Efraim tízezrei és Manassé ezrei. (1 Móz. 48:1;1 Móz. 48:5) 18. És Zebulonról monda: Örvendj Zebulon a te kimentedben, és te Izsakhár a te sátraidban. 18. És Zebulonról monda: Örvendj Zebulon a te kimentedben, és te Izsakhár a te sátraidban. 19. Népeket hívogatnak a hegyre, igaz áldozattal áldoznak ott; mert a tengerek bőségét szopják, és a fövénynek rejtett kincsét. 19. Népeket hívogatnak a hegyre, igaz áldozattal áldoznak ott; mert a tengerek bőségét szopják, és a fövénynek rejtett kincsét. 20. És Gádról monda: Áldott az, a ki kiterjeszti Gádot! Mint nőstény oroszlán, úgy lakik, és szétszaggat kart és koponyát. 20. És Gádról monda: Áldott az, a ki kiterjeszti Gádot! Mint nőstény oroszlán, úgy lakik, és szétszaggat kart és koponyát. 21. Az elejét nézte ki magának, mert ott volt elrejtve a törvényadó osztályrésze. De elméne a népnek fejedelmeivel, az Úrnak igazságát cselekedte, és az ő végzését Izráellel együtt. (4 Móz. 32:33;4 Móz. 32:36) 21. Az elejét nézte ki magának, mert ott volt elrejtve a törvényadó osztályrésze. De elméne a népnek fejedelmeivel, az Úrnak igazságát cselekedte, és az ő végzését Izráellel együtt. (4 Móz. 32:33;4 Móz. 32:36) 22. És Dánról monda: Dán oroszlánnak kölyke, a mely Básánból szökik ki. 22. És Dánról monda: Dán oroszlánnak kölyke, a mely Básánból szökik ki. 23. És Nafthaliról monda; Ó Nafthali, a ki az Úrnak jó kedvével bővölködöl és áldásával vagy teljes! Vedd birtokba a tengert és a délt. 23. És Nafthaliról monda; Ó Nafthali, a ki az Úrnak jó kedvével bővölködöl és áldásával vagy teljes! Vedd birtokba a tengert és a délt. 24. És Áserről monda: Áldott a többi fiak felett Áser! Legyen az ő atyjafiai előtt kedves, és áztassa lábát olajban. 24. És Áserről monda: Áldott a többi fiak felett Áser! Legyen az ő atyjafiai előtt kedves, és áztassa lábát olajban. 25. Vas és réz legyenek a te záraid; és élteden át tartson erőd. (5 Móz. 8:9) 25. Vas és réz legyenek a te záraid; és élteden át tartson erőd. (5 Móz. 8:9) 26. Nincs olyan, mint Jesurun Istene! Az egeken száguld segítségedre, és fenségében a felhőkön. (Zsolt. 18:10;Zsolt. 18:11;Ésa. 19:1) 26. Nincs olyan, mint Jesurun Istene! Az egeken száguld segítségedre, és fenségében a felhőkön. (Zsolt. 18:10;Zsolt. 18:11;Ésa. 19:1) 27. Hajlék az örökkévaló Isten, alant vannak örökkévaló karjai; elűzi előled az ellenséget, és ezt mondja: Pusztítsd! 27. Hajlék az örökkévaló Isten, alant vannak örökkévaló karjai; elűzi előled az ellenséget, és ezt mondja: Pusztítsd! 28. És bátorságban lakozik Izráel, egymaga + lesz Jákób forrása a gabona és a bor földén, és az ő egei harmatot csepegnek. (Jer. 23:6;4 Móz. 23:9) 28. És bátorságban lakozik Izráel, egymaga + lesz Jákób forrása a gabona és a bor földén, és az ő egei harmatot csepegnek. (Jer. 23:6;4 Móz. 23:9) 29. Boldog vagy Izráel! Kicsoda olyan mint te? Nép, a kit az Úr véd, a te segítségednek pajzsa, és a ki a te dicsőségednek fegyvere! Hízelegnek majd néked a te ellenségeid, és te azoknak magaslatait taposod. (5 Móz. 32:9;5 Móz. 32:14;Zsolt. 147:19;Zsolt. 147:20) 29. Boldog vagy Izráel! Kicsoda olyan mint te? Nép, a kit az Úr véd, a te segítségednek pajzsa, és a ki a te dicsőségednek fegyvere! Hízelegnek majd néked a te ellenségeid, és te azoknak magaslatait taposod. (5 Móz. 32:9;5 Móz. 32:14;Zsolt. 147:19;Zsolt. 147:20)