1. Örvend a puszta és a kietlen hely, örül a pusztaság és virul mint őszike. 2. Virulva virul és örvend ujjongva, a Libánon dicsősége adatott néki, Karmel és Sáron ékessége; meglátják ők az Úrnak dicsőségét, Istenünk ékességét. (Ésa. 40:5;Ésa. 40:9;Ésa. 60:1) 3. Erősítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok a tántorgó térdeket. (Jób. 4:4;Jób. 12:12) 4. Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek! Ímé, Istenetek bosszúra jő, az Isten, a ki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket! (Ésa. 40:10;Ésa. 59:20) 5. Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak, (Mát. 11:5) 6. Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben. (Ésa. 43:19;Ésa. 48:21;Ésa. 49:10;Ésa. 49:11) 7. És tóvá lesz a délibáb, és a szomjú föld vizek forrásivá; a sakálok lakhelyén, a hol feküsznek, fű, nád és káka terem. (Ésa. 49:10) 8. És lesz ott ösvény és út, és szentség útának hívatik: tisztátalan nem megy át rajta; hisz csak az övék az; a ki ez úton jár, még a bolond se téved el; (Ésa. 49:11;Ésa. 62:10;Ésa. 52:2;Ésa. 52:11;Ezék. 44:9;Ésa. 42:16) 9. Nem lesz ott oroszlán, és a kegyetlen vad nem jő fel reá, nem is található ott, hanem a megváltottak járnak rajta! (Ésa. 11:6;Ésa. 11:7;Ésa. 65:25) 10. Hisz az Úr megváltottai megtérnek, és ujjongás között Sionba jönnek; és örök öröm fejökön, vígasságot és örömöt találnak: és eltűnik fájdalom és sóhaj. (Ésa. 51:11;Zsolt. 126:1;Zsolt. 126:2)