1. Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé. 2. A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem; 3. Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik. 4. Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni és jót cselekedni. 5. Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, és nem veti meg a rosszat. (Mik. 2:1) 6. Uram, az égig ér a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig! 7. Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, mint a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram! (Róm. 11:33) 8. Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek. (Zsolt. 57:2) 9. Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből. 10. Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot. (Ján. 1:4;Ján. 1:9;Ján. 1:10) 11. Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre. 12. Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze. 13. Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel!