SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
ZSOLTÁROK KÖNYVE
37. fejezet
1. Dávidé. Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre. (Péld. 24:1)
2. Mert hirtelen levágattatnak, mint a fű, s mint a gyönge növény elfonnyadnak. (Jób. 22:16; Jób. 20:5)
3. Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.
4. Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.
5. Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
6. Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat, miként a delet. (Ésa. 58:8)
7. Csillapodjál le az Úrban és várjad őt; ne bosszankodjál arra, a kinek útja szerencsés, se arra, a ki álnok tanácsokat követ.
8. Szünj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet; ne bosszankodjál, csak rosszra vinne!
9. Mert az elvetemültek kivágattatnak; de a kik az Urat várják, öröklik a földet. (Jób. 20:5; Jób. 20:29)
10. Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott.
11. A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben. (5 Móz. 28:1; 5 Móz. 28:13; Mát. 5:5)
12. Fondorkodik a gonosz az igaz ellen, és fogait csikorgatja rá:
13. Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja. (Zsolt. 2:4)
14. Fegyvert vonnak a gonoszok; felvonják ívöket, hogy a szegényt és nyomorultat elejtsék, és leöljék az igazán élőket;
15. De fegyverök saját szívökbe hat, és ívök eltörik.
16. Jobb a kevés az igaznak, mint a sok gonosznak az ő gazdagsága. (Péld. 15:16; Péld. 15:17)
17. Mert a gonoszok karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr. (Zsolt. 34:10; Zsolt. 34:11; Péld. 13:25)
18. Jól tudja az Úr feddhetetleneknek napjait, és hogy örökségök mindörökké meglesz.
19. Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban. (Zsolt. 33:19)
20. De a gonoszok elvesznek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el. (Jób. 18:5; Jób. 18:21)
21. Kölcsön kér a gonosz és meg nem fizet, de az igaz irgalmas és adakozó. (5 Móz. 28:12; Jób. 31:16; Jób. 31:21)
22. Mert a kiket ő megáld, öröklik a földet, és a kiket ő megátkoz, kivágattatnak azok.
23. Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját + kedveli. (Zsolt. 18:25; Zsolt. 18:37; Zsolt. 1:6)
24. Ha elesik, nem terül el, mert az Úr támogatja kezével. (Péld. 24:16; 2 Kor. 4:8; 2 Kor. 4:9)
25. Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé. (Péld. 10:3; Péld. 13:23)
26. Mindennapon irgalmatoskodik és kölcsön ad, és az ő magzatja áldott. (Jób. 3:16; Jób. 3:18; Zsolt. 112:9)
27. Kerüld a rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké. (Péld. 11:6; Ésa. 1:16; Ésa. 1:17)
28. Mert az Úr szereti az ítéletet, és el nem hagyja az ő kegyeseit; megőrzi őket mindörökké, a gonoszok magvát pedig kiirtja. (Jób. 21:19)
29. Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak. (Zsolt. 37:11)
30. Bölcseséget beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól.
31. Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak. (Zsolt. 1:2)
32. Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt; (Zsolt. 10:8; Zsolt. 10:10)
33. De az Úr nem hagyja azt annak kezében, sem nem kárhoztatja, mikor megítéltetik.
34. Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, a mikor kiirtatnak a gonoszok.
35. Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa;
36. De elmult és ímé nincsen! kerestem, de nem található. (Zsolt. 49:13)
37. Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé. (Zsolt. 18:5; Zsolt. 20:44)
38. De a bűnösök mind elvesznek; a gonosznak vége pusztulás. (Jób. 18:16; Jób. 18:20)
39. Az igazak segedelme pedig az Úrtól van; ő az ő erősségök a háborúság idején. (Zsolt. 9:10)
40. Megvédi őket az Úr és megszabadítja őket; megszabadítja őket a gonoszoktól és megsegíti őket, mert ő benne bíznak. (Jób. 20:10; Zsolt. 18:45)