1. Akkor Jézus viteték a Lélektől a pusztába, hogy megkisértessék az ördögtől. (Zsid. 4:15) 2. És mikor negyven nap és negyven éjjel bőjtölt vala, végre megéhezék. (2 Móz. 34:28;1 Kir. 19:8) 3. És hozzámenvén a kisértő, monda néki: Ha Isten fia vagy, mondd, hogy e kövek változzanak kenyerekké. (1 Móz. 3:17) 4. Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik. (5 Móz. 8:3) 5. Ekkor vivé őt az ördög a szent városba, és odahelyezé a templom tetejére. (Mát. 27:53) 6. És monda néki: Ha Isten fia vagy, vesd alá magadat; mert meg van írva: Az ő angyalainak parancsol felőled, és kézen hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe. (Zsolt. 91:11;Zsolt. 91:12) 7. Monda néki Jézus: Viszont meg van írva: Ne kisértsd az Urat, a te Istenedet. (5 Móz. 6:16) 8. Ismét vivé őt az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatá néki a világ minden országát és azok dicsőségét, 9. És monda néki: Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem. 10. Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj. (5 Móz. 6:13) 11. Ekkor elhagyá őt az ördög. És ímé angyalok jövének hozzá és szolgálnak vala néki. (Ján. 1:51;Zsid. 1:6;Zsid. 1:14) 12. Mikor pedig meghallotta Jézus, hogy János börtönbe vettetett, visszatére Galileába; (Mát. 14:3;Márk. 1:14) 13. És odahagyva Názáretet, elméne és lakozék a tengerparti Kapernaumban, a Zebulon és Naftali határain; 14. Hogy beteljesedjék, a mit Ésaiás próféta mondott, így szólván: 15. (Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé, a Jordánon túl, a pogányok Galileája, 16. A nép, a mely sötétségben ül vala, láta nagy világosságot, és a kik a halálnak földében és árnyékában ülnek vala, azoknak világosság támada. (Ésa. 9:1;Ésa. 9:2) 17. Ettől fogva kezde Jézus prédikálni, és ezt mondani: Térjetek meg, mert elközelgetett a mennyeknek országa. (Mát. 3:2;Márk. 1:15) 18. Mikor pedig a galileai tenger mellett jár vala Jézus, láta két testvért, Simont, a kit Péternek neveznek, és Andrást az ő testvérét, a mint a tengerbe hálót vetnek vala; mert halászok valának. (Márk. 1:16;Márk. 1:18) 19. És monda nékik: Kövessetek engem, és azt mívelem, hogy embereket halásszatok. (Mát. 13:47;Ezék. 47:10) 20. Azok pedig azonnal otthagyván a hálókat, követék őt. (Mát. 19:27) 21. És onnan tovább menve, láta más két testvért, Jakabot a Zebedeus fiát, és Jánost amannak testvérét, a mint a hajóban atyjukkal Zebedeussal a hálóikat kötözgetik vala; és hívá őket. 22. Azok pedig azonnal otthagyván a hajót és atyjukat, követék őt. 23. És bejárá Jézus az egész Galileát, tanítva azok zsinagógáiban, és hirdetve az Isten országának evangyéliomát, és gyógyítva a nép között minden betegséget és minden erőtlenséget. (Márk. 1:39;Luk. 4:15;Luk. 4:44;Csel. 10:38) 24. És elterjede az ő híre egész Siriában: és hozzávivék mindazokat, a kik rosszul valának, a különféle betegségekben és kínokban sínlődőket, ördöngösöket, holdkórosokat és gutaütötteket; és meggyógyítja vala őket. (Márk. 6:55) 25. És nagy sokaság követé őt Galileából és a Tízvárosból és Jeruzsálemből és Júdeából és a Jordánon túlról. (Márk. 3:7;Márk. 3:8;Luk. 6:17;Luk. 6:19)