1. Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy a ki testileg szenved, megszűnik a bűntől, (1 Pét. 3:18;1 Pét. 2:21;1 Pét. 2:24;Zsid. 12:10;Zsid. 12:11) 2. Hogy többé ne embereknek kívánságai, hanem Isten akarata szerint éljétek a testben hátralevő időt. (Róm. 6:6;Róm. 6:7;Róm. 6:22;2 Kor. 5:15;2 Kor. 7:1;Gal. 2:20;1 Ján. 2:16;1 Ján. 2:17) 3. Mert elég nékünk, hogy életünk elfolyt idejében pogányok akaratát cselekedtük, járván feslettségekben, kívánságokban, részegségekben, dobzódásokban, ivásokban és undok bálványimádásokban. (Eféz. 4:17;Eféz. 4:18;Tit. 3:3;Róm. 1:28;Róm. 1:29) 4. A mi miatt csudálkoznak, hogy nem futtok velök együtt a kicsapongásnak ugyanabba az áradatába, szitkozódván. (Csel. 17:20) 5. A kik számot adnak majd annak, a ki készen van megítélni élőket és holtakat. (2 Tim. 4:1;Csel. 10:42) 6. Mert azért hirdettetett az evangyéliom a holtaknak is, hogy megítéltessenek emberek szerint testben, de éljenek Isten szerint lélekben. (1 Pét. 3:19;Róm. 6:11;1 Kor. 5:5) 7. A vége pedig mindennek közel van. Annakokáért legyetek mértékletesek és józanok, hogy imádkozhassatok. (Jak. 5:8;Jak. 5:9;1 Kor. 10:11;1 Ján. 2:18;2 Pét. 3:10;2 Pét. 3:11) 8. Mindenek előtt pedig legyetek hajlandók az egymás iránti szeretetre; mert a szeretet sok vétket elfedez. (1 Pét. 1:22;Kol. 3:14;Zsid. 13:1;Jak. 5:20) 9. Legyetek egymáshoz vendégszeretők, zúgolódás nélkül. (1 Pét. 2:13;Zsid. 13:2;Fil. 2:14) 10. Kiki amint kegyelmi ajándékot kapott, úgy sáfárkodjatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai; (Róm. 12:6;Róm. 12:7;2 Kor. 8:14;Mát. 25:14;Mát. 25:15) 11. Ha valaki szól, mintegy Isten ígéit szólja: ha valaki szolgál, mintegy azzal az erővel szolgáljon, a melyet Isten ád: hogy mindenben dícsőíttessék a Jézus Krisztus által, a kinek dicsőség és hatalom örökkön-örökké. Ámen. (2 Kor. 2:17;2 Kor. 3:5;2 Kor. 3:6;Kol. 3:17;2 Pét. 3:18;Róm. 16:27) 12. Szeretteim, ne rémüljetek meg attól a tűztől, a mely próbáltatás végett támadt köztetek, mintha valami rémületes dolog történnék veletek; (Ésa. 48:10;Jak. 1:2;Jak. 1:3) 13. Sőt, a mennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vígadozva örvendezhessetek. (2 Kor. 1:7;Róm. 8:17) 14. Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Lelke, a mit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsőítitek azt. (1 Pét. 3:14;Mát. 5:10;Mát. 5:11;Ésa. 11:2;Jak. 2:7;1 Tim. 6:1) 15. Mert senki se szenvedjen közületek mint gyilkos, vagy tolvaj, vagy gonosztévő, vagy mint más dolgába avatkozó: (1 Pét. 2:20) 16. Ha pedig mint keresztyén szenved, ne szégyelje, sőt dicsőítse azért az Istent. (Csel. 11:26;Csel. 5:41;Ján. 21:19) 17. Mert itt az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Istennek házán: ha pedig először mi rajtunk kezdődik, mi lesz azoknak a végök, a kik nem engedelmeskednek az Isten evangyéliomának? (Jer. 25:29;Ezék. 9:6;2 Thess. 1:5;2 Thess. 1:8) 18. És ha az igaz is alig tartatik meg, hová lesz az istentelen és bűnös? (Luk. 23:31;Péld. 11:31;Jer. 49:12) 19. Annakokáért a kik az Isten akaratából szenvednek is, ajánlják néki lelköket mint hű teremtőnek, jót cselekedvén. (1 Pét. 3:17;Jak. 1:12;Jak. 5:13;Luk. 23:46)