1. Az éneklőmesternek a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása; ének a szerelmetesről. (1 Krón. 25:1;1 Krón. 26:1) 2. Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: művem a királynak szól. Nyelvem gyors írónak tolla. 3. Szebb, szebb vagy az ember fiainál, kedvesség ömledez ajakidon, azért áldott meg az Isten örökké. (Én. 5:16) 4. Kösd derekadra kardodat vitéz! Dicsőségedet és ékességedet. 5. És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelidségért és jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed. 6. Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében. 7. Trónod oh Isten örökkévaló; igazságnak pálczája a te királyságodnak pálczája. (Zsid. 1:8) 8. Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé. (Zsid. 1:9) 9. Mirrha, áloe, kácziaillatú minden öltözeted; elefántcsont palotából zeneszóval vidámítnak téged. 10. Királyok leányai a te ékességeid; jobb kezed felől királyné áll ofiri aranyban. 11. Halld csak leány, nézd csak; hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és az atyád házát. 12. Szépségedet a király kivánja; hiszen urad ő, hódolj hát néki! 13. Tyrus leánya is, a nép dúsai, ajándékkal hizelegnek néked. (Zsolt. 72:10;Zsolt. 72:11) 14. Csupa ékesség a király leánya bent, vont aranyból van a ruhája. 15. Hímes öltözetben viszik a királyhoz, szűzek vonulnak utána, az ő társnői; néked hozzák őket. 16. Bevezetik őket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába. 17. Atyáid helyett fiaid lesznek, megteszed őket fejedelmekké mind az egész földön. 18. Hadd hirdessem a te nevedet nemzedékről nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged a népek!