SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
ZSOLTÁROK KÖNYVE
48. fejezet
1. A Kóráh fiainak zsoltáréneke. (1 Krón. 25:1; 1 Krón. 26:1)
2. Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az ő szentséges hegyén. (Zsolt. 132:13; Zsolt. 132:14)
3. Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélső észak felé, a nagy királynak városa. (Mát. 5:35)
4. Isten van az ő palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.
5. Mert ímé, a királyok összegyűltek, de tovatüntek együttesen.
6. Meglátták ők, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak. (2 Kir. 19:35; 2 Kir. 19:37; Zsolt. 76:4; Zsolt. 76:7)
7. Rémület fogta el ott őket, fájdalom, a milyen a szülőasszonyé;
8. A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.
9. A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerősítette azt az Isten! Szela.
10. A te kegyelmedről elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.
11. A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod. (1 Móz. 18:25)
12. Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért. (Zsolt. 48:5; Zsolt. 48:6; Zsolt. 67:5)
13. Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.
14. Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendő nemzedéknek:
15. Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, ő vezet minket mindhalálig!