1. A köztetek lévő presbitereket kérem én, a presbitertárs, és a Krisztus szenvedésének tanuja, és a megjelenendő dicsőségnek részese; (Tit. 1:5;1 Tim. 5:17;2 Ján. 1:1;Ján. 15:27;Ján. 19:35;Róm. 8:17;Róm. 8:18) 2. Legeltessétek az Istennek köztetek lévő nyáját, gondot viselvén arra nem kényszerítésből, hanem örömest; sem nem rút nyerészkedésből, hanem jóindulattal; (Csel. 20:28;1 Kor. 9:16;Tit. 1:7;Tit. 1:11) 3. Sem nem úgy, hogy uralkodjatok a gyülekezeteken, hanem mint példányképei a nyájnak. (2 Kor. 1:24;Luk. 22:26;2 Thess. 3:9) 4. És mikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőségnek hervadatlan koronáját. (1 Pét. 2:25;1 Pét. 1:4;Jak. 1:12;1 Kor. 9:25) 5. Hasonlatosképen ti ifjabbak engedelmeskedjetek a véneknek: mindnyájan pedig, egymásnak engedelmeskedvén, az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád. (Eféz. 5:21;Fil. 2:3;Péld. 3:34;Jak. 4:6) 6. Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. (Jak. 4:7;Jak. 4:10;Jób. 22:29) 7. Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok. (Zsolt. 37:5;Mát. 6:25;Zsid. 13:5) 8. Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen: (1 Pét. 4:7;Jel. 12:10;Jób. 1:7;Luk. 22:31) 9. A kinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévő atyafiságotokon ugyanazok a szenvedések telnek be. (Jak. 4:7;Eféz. 6:12;Eféz. 6:13;Fil. 1:30) 10. A minden kegyelemnek Istene pedig, a ki az ő örök dicsőségére hívott el minket a Krisztus Jézusban, titeket, a kik rövid ideig szenvedtetek, ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosokká, (1 Pét. 1:15;1 Thess. 2:12;Zsid. 13:21) 11. Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen. (Eféz. 3:16) 12. Silvánus által, a ki, a mint gondolom, hű atyátokfia, röviden írtam, intve és bizonyságot téve, hogy az az Istennek igaz kegyelme, a melyben állotok. (2 Kor. 1:19;1 Thess. 1:1;2 Thess. 1:1;Csel. 17:4;Róm. 5:2) 13. Köszönt titeket a veletek együtt választott babiloni gyülekezet és Márk, az én fiam. (1 Pét. 1:1;1 Kor. 9:5;Csel. 12:12) 14. Köszöntsétek egymást szeretet csókjával. Békesség mindnyájatoknak, a kik Krisztusban vagytok. (Róm. 16:16;1 Kor. 16:20)