SZENT BIBLIA Károli Gáspár fordítása
ZSOLTÁROK KÖNYVE
58. fejezet
1. Az éneklőmesternek az altashétre; Dávid miktámja.
2. Avagy valóban a néma igazságot szólaltatjátok-é meg? Avagy igazán ítéltek-é ti embernek fiai? (Zsolt. 82:2; Zsolt. 82:3)
3. Sőt inkább hamisságot forgattok a ti szívetekben! a ti kezeiteknek hamisságát méritek e földön.
4. Eltértek a gonoszok fogantatásuk óta; tévelygenek a hazugok anyjok méhétől kezdve.
5. Mérgök olyan, mint a kígyónak mérge; mint a siket áspisé, a mely füleit bedugja.
6. A mely nem hallja a bűbájosoknak szavát, sem a bűvölőét, a ki bűbájakban jártas.
7. Isten, rontsd meg az ő fogaikat az ő szájokban; az oroszlánoknak zápfogait törd össze, Uram! (Zsolt. 10:9; Zsolt. 22:22)
8. Olvadjanak el, folyjanak széllyel, mint a víz; ha felteszi nyilait, legyenek tompultak azok. (Jób. 24:18; Jób. 24:19)
9. Legyenek mint a csiga, a mely szétfolyván, elmúlik; mint az aszszonynak idétlen szülötte, a mely nem látta a napot.
10. Mielőtt megéreznék fazekaitok a tövist, mind nyersen, mind égőn elragadja azt a forgószél.
11. Örül az igaz, mikor látja a bosszúállást; lábait mossa a gonosznak vérében. (Zsolt. 32:11; Zsolt. 49:15; Zsolt. 49:16)
12. És azt mondja az ember: Bizonyára van jutalma az igaznak; bizony van ítélő Isten e földön! (Róm. 2:6; Róm. 2:11)